Nyelvében él a nemzet

Ahogyan a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának, valamint azoknak a nemzetközi megállapodásoknak is, amelyek Ukrajna és a szomszédos országok között érvényben vannak – utóbbira példa az 1991ben hazánkkal kötött kétoldalú egyezmény. Közvetve pedig ellentmond az ukrán alkotmánynak is, amely leszögezi, hogy a Legfelsőbb Tanács által kötelező érvényűnek elfogadott, hatályos nemzetközi szerződések Ukrajna nemzeti jogrendjének a részét képezik.

A törvény lényege: néhány éven belül csak az óvodában és az elemi iskolában tanulhatnak majd anyanyelvükön a nemzetiségekhez tartozó gyerekek.

Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet ügyvezetője lapunknak elmondta, egy ideig örülhettek annak, hogy egy sor intézmény, amelyet a Szovjetunió fennállása idején nem sikerült létrehozni, a független Ukrajnában megvalósulhatott: például a magyar falvak történelmi neveinek visszaszerzése, sajtó és könyvek kiadása, valamint a zárt ciklusos oktatásban, óvodától egyetemmel bezárólag megadatott a magyar nyelven tanulás lehetősége. – Aztán eleinte az orosz iskolák számát minimalizálták az ukrán nacionalisták, az orosz nyelv használatát tiltották és bírságolták. Szinte nyelvrendőrséget hoztak létre. Ebből sejtettük, hogy a jogfosztás a többi kisebbséggel fog folytatódni. A polgárháború kitörése súlyosbította a helyzetet.
Szakmai szervezeteink, illetve parlamenti képviselőnk javaslatait a Radna nem vette figyelembe a törvény kidolgozása során. Együtt darálnak le a többi kisebbséggel.

Lőrincz P. Gabriella beregszászi költő, kétgyermekes anya első reakciója a rémület volt. – Először ukránul olvastam a döntést. Rögtön arra gondoltam, hogy mit teszek az iskolás gyerekeimmel. Nagyobbik fiam idén érettségizik, ot még nem érinti a törvény. Bár ha itt szeretne maradni és családot alapítani, akkor már nagyon is.

Szijjártó Péter azonnal berendelte minisztériumába Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét, mert személyesen is tájékoztatni kívánta, hogy szégyennek tartja az ukrán oktatási törvény módosítását. A külgazdasági és külügyminiszter emellett utasításba adta, hogy a magyar diplomácia semmilyen nemzetközi szervezetben nem támogathat semmilyen ukrán kezdeményezést, ahogyan semmilyen, Ukrajna számára fontos döntést sem. Magyarország az ENSZ, az EBESZ és az Európai Unió minden fórumán felveti az ukrán törvénymódosítás ügyét, és meggátolja az Ukrajna számára fontos ügyek keresztülvitelét. Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.