Salzburgi négyes

Az osztrák kultúra fővárosaként számon tartott város repülőterén vörös szőnyeget terítettek az elnöki pár elé, akit az osztrák kancellár, a szociáldemokrata Christian Kern és felesége fogadott. Szívélyesen köszöntötték egymást a vendégek és a házigazdák, Emmanuel Macron több ízben „kedves Christiannak” szólította az osztrák miniszterelnököt, akinek az október 15-re kitűzött általános választások előtt javára vált a magas rangú politikus látogatása.

A rövid, de intenzív találkozón a francia–osztrák kétoldalú kapcsolatok erősítését szorgalmazták, de a közös délutáni sajtóértekezletet követően Macron és Kern négyoldalú tanácskozást is tartott, amelyen a cseh miniszterelnök, Bohuslav Sobotka, s a szintén szociáldemokrata szlovák kollégája, Robert Fico vett még részt. Megbeszélésük fő témája az unión belüli vendégmunka volt, amely akaratlanul is kettéválasztotta a tárgyalókat: Macron és Kern saját országuk munkavállalóit féltették a kelet-európai dolgozóktól, akik elvben azonos munkáért velük azonos bérben részesülnek.

A gyakorlatban azonban munkavégzésük költségei kisebbek, mert az otthoni, a nyugat-európainál alacsonyabb nívóval számolnak a munkáltatók, például a társadalombiztosítás esetében.

Ráadásul a kelet-európai munkavállalók az uniós irányelvekben rögzített időnél sokkal tovább állnak a honi szabályozás alatt, s ezzel igazságtalan versenyelőnyre tesznek szert. Brüsszel már felismerte a jogtalanságot, s szeretné az unión belüli külföldi munkavégzés idejének felső határát két évben maximálni. A francia elnök ennél tovább menne, legfeljebb 12 hónapig engedné a kelet-európaiak külföldi munkavégzését.

Velük szemben a cseh és a szlovák kormányfő elismerte ugyan az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, de mindketten helytelenítették, hogy amikor az uniós munkáltatók a kelet-európai országok gazdaságaiban foglalkoztatnak munkavállalókat, 30-40 százalékkal kevesebb bért fizetnek nekik.

Sobotka külön hangoztatta, hogy Csehország nettó munkaerő foglalkoztató, azaz hozzá több külföldi munkás érkezik, mint amennyi cseh megy külföldre. A négyek megegyeztek, hogy az EU októberben esedékes csúcstalálkozójáig kompromisszumot kötnek e kérdésében.

A négyes találkozó apropóján a politikai elemzők rögtön arról kezdtek spekulálni, hogy az ambiciózus francia politikus a visegrádi négyekkel szemben egyfajta új Austerlitzet szervezne, azaz az uniós témákban kevéssé együttműködő Magyarország és Lengyelország kárára az osztrák– cseh–szlovák együttműködést erősítené francia politikai ernyő alatt. Macron elődei a közép-európai térséget illetően jószerivel csak Németország iránt érdeklődtek, ő viszont szeretné regionális szintre emelni a kapcsolatokat. Nem véletlen, hogy Ausztria után Románia és Bulgária szerepelt utazása következő állomásaként.


Földvári Zsuzsanna, Bécs