Szélfútta szilvagömbök

Hőlégballonnal repülni egészen más, mint bármely repülős sportág, mert a pilóta nem tudja, hol fog leszállni. Sőt, voltaképpen irányítani sem lehet a ballont: arra halad, amerre a szél fújja. Ezért aztán nem árt előre is meg repülés közben is pontosan tudni, merről fúj a szél. Sőt, hogy melyik levegősávban merről fúj – merthogy a levegőt úgy kell elképzelni, mint az emeletes menyasszonyi tortát: különféle sávok vannak benne.

Mindegyik rétegben kicsit másfelé fúj a szél.

A belülről fölmelegített, hatalmas gömbbel ezért a magasság célirányos változtatásával lehet manőverezni.

Ha nincs szél, nem lehet repülni. Ha túl erős, viharos, akkor meg veszélyes – olyankor lefújják a versenyeket. Mivel a hőlégballonversenyek többnaposak – a szegedi például szeptember 13-tól 17-ig tartott –, közben biztosan van olyan időszak, amikor teljesíteni lehet a versenyfeladatokat, vagy legalábbis egy részüket.

Kihívás hőlégballonnal repülni, de még nagyobb kihívás egy hőlégballonversenyt megszervezni és levezényelni. Pálhegyi Zoltán informatikus, programozó matematikus 1991-ben versenyző csapat tagjaként kezdte, 1996-ban versenybíróvizsgát tett, 2000-től pedig versenyigazgatással is foglalkozik.

Azóta 15 ország hőlégballonversenyein dolgozott mint versenyigazgató. Ebben a sportágban ugyanis nem a helyi szervezők közül kerül ki a versenyt irányító személy: ehhez külön tehetség, tapasztalat szükséges. Azt hívják, akiben megbíznak.

A versenyigazgató személyének döntő szerepe van abban, hogy milyen színvonalú a verseny. A legfrissebb meteorológiai információk birtokában ugyanis ő jelöli ki a feladatokat.

A délelőtti repülések hosszabbak – olyankor 4-5 feladatot is meg szoktak határozni. Este rendszerint kettőt. Azok a jó célok, amelyekhez teljesíthető, de komoly kihívást jelent odakormányozni a ballont.

Nagy tudásra épülő rögtönzés a versenyigazgató munkája – és persze nagy felelősség is. A versenyző repülne, nem szereti, amit például a csütörtök reggeli eligazításon hallania kellett: nem lehet fölszállni, mert túl erős lesz a szél.

– Csalódott? – kérdeztem a hangárból szétszéledő versenyzők közül Arkadiusz Iwanskit, a lengyel Gaspol csapat pilótáját.

– Egy kicsit. Látni a modellen, hogy már este is jobb lesz az idő – válaszolta. Hogy addig mivel töltik az időt? A Dóm téren van egy borfesztivál, fantasztikus ott a hangulat.

Rekordszámú, összesen 41 csapat gyűlt össze Szegeden. Négyféle versenyt tartottak, bár a feladatok részlegesen átfedték egymást. Első alkalommal rendezték meg a Közép-Európa Kupát, ezenkívül a magyar és a cseh nemzeti bajnokságot, valamint a Szeged Ballon Kupát. Egy-egy feladatot négyféle összehasonlításban is értékeltek.

Összesen 21-féle feladat létezik, a szegedi versenyen 13-at teljesítettek a pilóták. A hőlégballonversenyeken klasszikusnak számít a berepülés: kiraknak egy célkeresztet, legalább két kilométer távolságról meg kell közelíteni.

Ledobni egy, a ballon anyagából készült szalagot, illetve a rá erősített 70 grammos súlyt. Az győz, akinek a szalagja a legközelebb esik a célkereszthez. Egy világbajnokságon előfordul, hogy száz versenyzőből ötvenen 10 méteren belül dobnak.

Vannak más versenyszámok is, például kijelölt, jellemzően háromszög alakú versenypályát kell befutni, vagy az egymástól elkülönülő, eltérő széljárású légrétegekben az előírt rétegben tartózkodni az előírt időkig.

Régen külön pozíció volt ezek ellenőrzésére az observer (megfigyelő) elnevezésű versenybíróé. A mostani világban már olyan fejlettek a GPS-rendszerek, hogy minden léghajó összes mozgását dokumentálják, elemzik, és az alapján tudnak eredményt hirdetni az ilyen versenyszámokban.

Többször is láttuk munka közben a csapatokat. Nagyobbacska, lehetőleg igazi, négykerék-meghajtású terepjárót képzeljen el az olvasó, mögötte utánfutóval. Azon helyezkedik el a kosár, amely sima leszálláskor megáll a talpán. A kosárban vannak a gázpalackok és az égő. A ballon kupoláját egy külön zsákban tárolják. Felszállni egyszerűbb, mint leszállni – összeszokott csapat három perc alatt a levegőbe emelheti a ballont.

Legalább négy fő kell egy csapathoz, amelyben a szólista a pilóta – a levegőben ő hozza a döntéseket, neki kell a tudás mellett tehetség, és az ő nyakába akasztják az érmet.

A pilóta vagy egyedül repül, vagy navigátorral. Két segítő a földön dolgozik: egyik az autót vezeti, oda, ahol majd leszáll a ballon – amit, ugye, nem tudni előre. A másik méri a szélirányt és a szélerősséget, és szemmel tartja a versenytársakat.

Egy új hőlégballon körülbelül 10 millió forintba kerül. Kell hozzá jó autó meg utánfutó, továbbá gázpalackok – 40-50 kiló propán-bután gáz fogy el egy repülés alkalmával. Egy palackos gázzal hajtott gépkocsi teljesítménye 100 kilowatt, míg a ballont két, egyenként 3600 kilowattos égő hajtja.

Azt hinné az ember, csak a kosár, a palackok meg az emberek súlyát kell magasba emelni. Engem nagyon meglepett, hogy mindez csak 500-700 kilogramm – viszont a hőlégballonban lévő levegő súlya 2-3-4 tonna is lehet. Egy ballonban 2000 köbméter levegő kerül fogságba – ennyi víz van egy szabványos, 50 méteres úszómedencében.

A versenyballon szilva alakú – de a csepp alakú hagyományos ballonnal, amely jóval nagyobb, egyszerre 24 utast tudnak „megkocsikáztatni” a levegőben. Nem olcsó mulatság – 40 ezer forint.

Hogy mi az az élmény, amely ezt megéri?

A hőlégballon nem úgy száll föl, mint egy repülőgép, hanem mintha úszna a víz tetején. Aki még nem repült vele, gyakran rákérdez: hát már repülünk? Repülés közben nem érezni, hogy fúj a szél, mert mindig az aktuális szél sebességével repül a ballon. Mivel a magasságát centiméteres pontossággal lehet szabályozni, a talaj felszínét követve akár faágakat lehet leszakítani, vagy 10 centiméterrel a víz felszíne felett repülni.

Veszélyes ez a sportág? Nem különösebben. Aki nem hagyja figyelmen kívül az időjárásra vonatkozó tiltásokat, elkerüli a forgalmas utakat és a nagyfeszültségű vezetékeket, nagy veszély nem fenyegeti. Pedig kívülről félelmetesnek látszik, amikor a gázégő 6-8 méteres lángokat ereget, és aki nem ért hozzá, attól tarthat: a disznópörzsölőre hasonlító alkalmatosság kiégeti a ballon oldalát, és mindenki a földre zuhan. Pálhegyi Zoltán szerint azonban a ballon anyaga nem teherviselő, hanem a kupola azon része, amely bent tartja a levegőt. Ha tényleg kiégetik a ballon oldalát egy kisebb részen, az is csak ahhoz hasonlítható, mint amikor valakinek csekély horpadás keletkezik az autóján.

Szombat délután szinte minden hőlégballon megjelent a szegedi repülőtér fölött.

Messziről néztük, az elkerülő út mellől, ahol kukoricakombájnok arattak, traktorok kavartak égig érő porfelhőt. A ballonok kicsit emelkedtek, aztán a meteorológiai állomás után sorban leszálltak. Az utánfutós terepjárók tüskön-bokron futottak eléjük.

Messze nyugatra villámlott az ég alján. Közeledett egy zivatarfelhő, megváltozott a szél, így mindössze egy pilóta tudta ledobni a jelzőt a célterületen.