Zűrök a Táltos körül - Kétségbeesetten kerestek a szülők helyet gyermeküknek

Becstelen eljárásnak nevezte Bálint Gabriella hódmezővásárhelyi önkormányzati képviselő, hogy Mártonné Ritter Mária, a Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Középiskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója sem a 114 gyermek szüleit, sem az önkormányzatot nem tájékoztatta, hogy a fenntartó nem tudja tovább működtetni az iskolát. A 4 School Iskolafenntartó Nonprofit Kft., amelynek tulajdonosa az igazgatónő fia, először szüneteltetni akarta a tanítást az iskolaépület romló műszaki állapotára hivatkozva, majd amikor a Csongrád Megyei Kormányhivatal erre nem látott jogi lehetőséget, július 31-én a tagintézmény megszüntetését kérte. A kormányhivatal szeptember 1-jétől megszüntette az iskolát.

A tankerületre, de közvetve a város önkormányzatára rászakadt, hogy néhány hét alatt elhelyezze a teljes iskolára való, többségében problémás gyereket más iskolákban.

Ráadásul a szülők nem akarták nagy létszámú, zsúfolt osztályokba adni gyermekeiket – éppen azért vitték őket korábban a Táltosba, hogy ott kisebb osztályokban, más hozzáállású pedagógusokkal több figyelem jusson rájuk. Igaz, a gyerekek csak mintegy harmada kapott szakértői véleményt valamilyen dokumentált fogyatékosságról, erre azonban a Táltosban nem is volt szükség.

Most viszont kiderült, hogy a speciális tantervű iskolák e nélkül nem szívesen veszik föl a ténylegesen mégis valamilyen magatartászavarral küzdő gyermekeket.

Több helyen létszámhiányra hivatkoztak – ami az iskola és a már odajárók szempontjából jogos lehet. Ráadásul létszám szempontjából az enyhén fogyatékos gyermekek két főnek, a súlyosan fogyatékosak három főnek számítanak.

A szülők mindenáron szerették volna egyben tartani az osztályokat. Sokan kétségbe vonták, az épület valóban olyan rossz műszaki állapotban van, hogy ott ne lehetne tanítani. Miért csak a bezárás után hivatkoztak erre a Táltos vezetői? Mártonné Ritter Mária igazgatónő viszont többször cáfolta, hogy azért zárták volna be az iskolát, mert a fenntartónak nincs pénze a működtetésére.

A szülők megnyugtató megoldást akartak: ha a vásárhelyi épület nem alkalmas, akkor működjék tovább az intézmény a nemrég bezárt mártélyi iskolában, hogy a Táltos előnyeit meg lehessen őrizni. De hát azt is csak úgy bocsátották volna rendelkezésre, ha a fenntartónak megvan a pénze a működésre – a tárgyalások nem is konkretizálódtak. Bár sok szülő úgy érezte, a Táltos fenntartói vagy a tankerület támogatja a mártélyi megoldást, valószínűleg nem volt erre valódi esély.

A Táltosból már a nyár közepén elbocsátották a tanárokat, többségük azóta új munkahelyet talált. A tankerület pedig csak a meglévő iskoláiban helyezhette el a gyerekeket.

Nemes László, aki a szülők szószólójává nőtte ki magát, Hollandiából tért haza, hogy képviselje két gyermeke érdekeit. A Mindszenten lakó férfi kilenc éve dolgozott külföldön, hogy törleszteni tudják a család devizahitelét. A nagyobbik gyermekük harmadikba megy, a kisebbik elsőbe.

– Már az óvodában elkezdődött a kálvária, amikor megbontották a csoportot. Az új csoportban elkezdődtek a bántalmazások, amit az óvónők próbáltak kezelni, de Mindszenten, a telepi iskolában, ahová tartozunk, csak folytatódott – meséli Nemes László. – Vannak ott agresszív gyerekek, akik rászálltak a fiamra, bántalmazták, elvették a reggelijét. Kértem a nevelőt, hogy jöjjön oda, mert beszédem van ezekkel a gyerekekkel. Azt mondta, nekik nincs megfelelő eszközük az ilyen bántalmazó, kíméletlen kölykökkel szemben. Én is hiába mondtam nekik szép szóval, hogy ha éhes vagy, inkább neked is hozok uzsonnát, csak ne bántsd a kisfiamat, nem használt. Lepergett róluk – éppen úgy, ahogyan a szüleikről is. Ezért hoztam el a gyermekeimet a Táltosba, pedig kinevettek, hogy „fogyatékosiskolába” viszem őket. A vásárhelyi Szabó Tibor nagyobbik gyermeke a nyolcadik osztályt, a kisebb az ötödiket kezdi.

– A korábbi iskolában hiába kérdeztem a pedagógust, miért bántalmazták a gyermekemet, amikor ő volt ügyeletben. Ahol 30 vagy annál több az osztálylétszám, ott egyszerűen nem várható el a nevelőtől, hogy mindig minden gyerekre figyeljen. Akit kikezdenek, azt behúzzák a mosdóba, WC-be, gúnyolják, megverik, bezárják, kinevetik.

– Mitől függ, hogy ki válik zaklatás áldozatává?

– Akin észreveszik, hogy valamiben más. Bármiben, ami gyengeségnek tartható. Arra szállnak rá, aki nem tud védekezni. Ez rányomja a bélyegét az egész életére, viselkedésére. Mi már 4-5 éves korban elvittük szakemberhez. Azt mondta, túl fiatal a gyermek, hogy konkrétan meg lehessen állapítani, mi a probléma. Az utolsó óvodás évében megállapították, hogy enyhe Aspergerszindrómája van, de kezelni senki nem tudta. Nem volt szakember, aki elvállalja. Végül azt mondták: majd kinövi. Mindkét gyereknek kiemelkedőek bizonyos részképességei, csak nehezen illeszkednek be a többi gyerek közé. Ezért a kis létszámú osztályok és a nagyobb figyelem miatt szerették volna a szülők, hogy együtt maradhassanak a Táltos növendékei.

A Táltosban azonban nagyobb problémákat is vélelmeznek. Bálint Gabriella feljelentést tett a rendőrségen. Gyanúja szerint olyanok is kaptak bizonyítványt a hódmezővásárhelyi Táltos iskolában, akik nem is jártak oda. Gyanítja, egyes tanároktól is törvénysértő módon váltak meg. Egyes információk szerint azért kellett bezárni a vásárhelyi Táltos iskolát, mert a Magyar Államkincstár az általa észlelt szabálytalanságok miatt egy ideje már nem folyósítja a fenntartónak az állami normatívát. Barnáné Horváth Melinda, a NAV-nyomozók szóvivője a Szabad Földnek megerősítette: valóban folyik az ügyben nyomozás, költségvetési csalás alapos gyanúja miatt.

Az Oktatási Hivatal honlapjáról elterjedt egy táblázat: e szerint a Táltos fenntartói országszerte mintegy 120 iskolát zártak be különböző településeken. Mártonné Ritter Mária korábban közleményben cáfolta a híreszteléseket, ám az azokra vonatkozó konkrét kérdéseinket írásban kérte, majd ígérete ellenére lapzártáig nem válaszolt rájuk.

Az érintett szülők külön Facebook-csoportot alakítottak, onnan derült ki, hogy volt gyermek, akinek még augusztus 30-án is helyet kerestek. Végül mindenki megkezdte valahol a tanévet, de sokan – köztük környező településekről bejáró gyerekek – visszakényszerültek éppen abba a körzeti iskolába, ahonnét a zsúfoltság, a nem megfelelő bánásmód és az agresszív gyerekek miatt elhozták őket a szüleik...

Bálint Gabriella emlékeztet rá: a hódmezővásárhelyi iskolák integrációs munkáját még az önkormányzati fenntartás idején országszerte elismerték. Szerinte ezt a problémát is megoldják – jó szándékkal, gyermekszeretettel és szakértelemmel.

Nemes László kénytelen volt lakóhelyére, Mindszentre beíratni a két gyermekét. Igaz, ezentúl nem a telepibe, hanem a központi iskolába járhatnak. Még csak pár nap telt el, de egyelőre nem piszkálja őket senki. Szülők és gyermekeik reménykednek, hogy ez így is marad.