Célok megalkuvással

A 2017. januári Lancaster House-beli Brexit-programbeszédnél sokkal békülékenyebb hangnemben előadott stratégia fő célja az Európai Unió vezetői rokonszenvének elnyerése volt.

May hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia csak az Európai Uniónak, de nem az európai értékeknek fordított hátat, hiszen közösek a problémák, és azokat együttesen kell megoldani. Theresa May ki akarta mozdítani a holtpontról a Brüsszellel, közvetve pedig az EU megmaradt 27 tagországával folytatott tárgyalásokat. Belátta egyben, hogy 2019 tavaszára a szigetország nem lesz felkészülve az EU utáni életre.

Az átmeneti időszakban, amely Theresa May szavaiból ítélve mintegy két év lehet, Nagy-Britannia eleget fog tenni az unióval szembeni pénzügyi kötelezettségeinek, és ki fogja fizetni a költségvetésből rá háruló terheket, becslések szerint összesen 40 milliárd fontot. A nagyvonalúság jegyében a kormány kész kivenni a részét az európai tudományos, oktatási, kulturális és biztonsági programok finanszírozásából is.

A nemzetvédelem és biztonság területén ígért együttműködés, az Európát fenyegető veszélyekkel szembeni közös fellépés különösen fontos, hiszen az Egyesült Királyság Európa legnagyobb, de világméretekben is az egyik legjelentősebb katonai költségvetésével rendelkezik.

A beszéd alapján Theresa May tudomásul vette, hogy az átmeneti időszak alatt a szigetországra is vonatkoznak az Európai Unió Bíróságának döntései, miközben sem az Európa Tanács, sem a Miniszterek Tanácsának munkájában nem vesz részt és képviselőket sem delegálhat az Európai Parlamentbe.

Ha Theresa May beszéde nem is aratott osztatlan sikert, békülékeny hangneme és az európai értékek iránti elkötelezettsége növelheti a Brexit-tárgyalások hatékonyságát. A kormányfő azonban nemcsak Brüsszel és az EU-tagországok kegyeit kereste a reneszánsz kultúra fellegvárában, hanem kormánya torzsalkodó tagjait is igyekezett megbékíteni.

A kormányon belüli nyugalom azonban alig néhány órát tartott annak ellenére, hogy a firenzei beszéd tartalmát előzetesen a rekordideig elhúzódó miniszteri tanácskozáson egyeztették.


A Theresa May állására egyre gátlástalanabbul törő Boris Johnson külügyminiszter egy héttel korábban a The Daily Telegraph konzervatív napilapban hozta nyilvánosságra 4200 szavas, saját Brexit-vízióját. Partizánakciójának olyan viharos, negatív visszhangja volt, hogy napokig úgy tűnt, vagy May meneszti, vagy tarthatatlan helyzete miatt maga mond le. A dráma végül a beszéd előkészületei közepette elcsendesedett, hogy aztán a múlt hétvégén Johnson újabb Brexit-követeléseivel, új ötleteivel látványosan kiújuljon. A The Times napilapnak a kormány egyik tagja elmondta: „Egyre valószínűtlenebb, hogy »BoJo« a karácsonyt még a külügyminiszteri rezidencián tölthetné. A párt viszont nem bocsátaná meg neki, ha lojalitásának teljes hiánya megbénítaná a konzervatív kormányzást.

Még ha a Brexittel kapcsolatos ténykedését el is nézik neki, az már sok lenne, ha miatta Jeremy Corbyn munkáspárti vezető kerülne a miniszterelnöki pozícióba.” Sok tudósító szeretne egyszer légy lenni a Downing Street 10. tárgyalótermének falán kormányülések idején. Az a hír járja ugyanis, hogy a „két fő agitátor”, Johnson és Philip Hammond pénzügyminiszter egyaránt nem bírja Theresa Mayt, de egymást sem állják ki.

A kudarccal felérő nyári, előrehozott választás után, a stagnáló Brexit-tárgyalások és a kabineten belüli csaták közepette a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kíséri az október 1-je és 4-e közötti manchesteri pártkonferenciát.

R. Hahn Veronika,
London