Nem akarnak falat látni

A történet a balatoni vasútvonal átépítésével kezdődött, amely által a beruházó szerint annyira fel fog gyorsulni a vonat, hogy az már az előírások feletti zajhatással jár. Az érvelés számos sebből vérzik, tudtuk meg Mészáros Judittól, aki a tiltakozások élére állt. Kezdve attól, hogy az önkormányzat által egyeztetett tervekben a panorámát takaró fal nem szerepel.

Folytatva ott, hogy az érintett hét, nem állandó fonyódi lakosként bejelentett ingatlantulajdonos is tiltakozik a panorámát kitakaró fal ellen, hiszen az az ingatlanjuk értékét nagymértékben csökkentené. Nem beszélve arról, hogy a fal a közút zaját is rájuk verné vissza, ami már valóban zavarná nyugalmukat.

Az ellenérveket még sorolhatnánk hosszan, ám már ennyi is bőven elég volt ahhoz, hogy a fonyódiak egyemberként tiltakozzanak a település védjegyévé vált panoráma csorbítása ellen. A falat nem akarók közösségi oldala pillanatokon belül többezressé bővült, sőt élőláncot is szerveztek.

A helyiek fal elleni érzését mindenki tudomásul vette, csupán a kivitelező nem, amely folytatta az előkészületeket.

Az időközben a gödrökbe állított oszlopokat azonban a fonyódiak kiszedték, és az egyik lyukba virágot ültettek. A kivitelező ezt követően betonnal erősítette helyükre a tartóelemeket.

Az egyre terebélyesedő tiltakozással végül mégis sikerült elérni, hogy a fal építése félbeszakadjon. Megbeszélések kezdődtek, ám ennek csakis az lehet az eredménye, hogy ilyen formában lemondanak a tervükről a kivitelezők, különben polgári engedetlenség formájában fogják a falat a panorámájukat féltő fonyódiak elbontani, helyezte kilátásba Mészáros Judit.