Sok kicsi sokra megy-e

A Csanád mint megyenév két Jánosnak köszönheti a figyelmet – már ami az elmúlt hetven évet illeti. Az 1949-es Alkotmány szerint a Minisztertanács határozta meg a (köz)igazgatási szervek területi változásait, a jelenlegi Alaptörvény a parlament döntésére bízza ezt.

Anno, 1949-ben az akkori belügyminiszter, Kádár János terjesztette be közigazgatásra vonatkozó javaslatait: „Csanád megye központi és torontáli járása Makóval együtt Csongrád megyéhez csatolandó. Megyeszékhely: Szentes.” Ezúttal pedig Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtott be határozati javaslatot: „a Magyar Köztársaság megyei tagozódását jelenlegi területükkel, a megyék nevét és székhelyét a következők szerint határozza meg: 5. Csongrád-Csanád megye, székhelye: Szeged”.

Szentes amúgy igen hamar, már 1950-ben elveszítette megyeszékhelyi titulusát, Szeged pedig csupán 1962-ben vette át a megyei irányítást Hódmezővásárhelytől. Ám a két Jánosnak van kötődése Csongrád megyéhez, igaz, nem azonos minőségben: Lázár János Hódmezővásárhelyen született, és ott is volt polgármester 2002 és 2012 között, Kádár János pedig a második világháború előtt politikai fogolyként ült a szegedi Csillag-börtönben.


IDŐZÍTETT KERESZTELŐ

De ami a lényeg: a csanádi területeket az 1949-es döntéssel szétosztották Csongrád és Békés megye között, most viszont csak a névhasználat tér vissza, Csongrád megye területe nem változik. S hogy Lázár János komolyan veszi szerepét, ezt a Délmagyar.hu tudósítása is bizonyítja. A miniszter ugyanis a parlamenti döntést megelőző szeptemberi hétvégén egy makói lakossági fórumon azt mondta, hogy az nem csupán gesztus, hogy a megyét 2020-tól Csongrád- Csanád megyének hívják. A kormányzat Makónak azt a szerepet szánja, hogy a város az egykori csanádi térség központja legyen – beleértve a most Romániához tartozó településeket is.

A miniszter utóbbi megjegyzése abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy a megye nevének megváltoztatására vonatkozó javaslatában 2020. június 4-ét jelölte meg határidőnek, vagyis hivatalosan onnantól kezdve lehetne használni a Csongrád-Csanád megyenevet, 2020. június 4. viszont a Magyarország területét jelentősen megcsonkoló trianoni döntés századik évfordulója. Alighanem tévednénk, ha most azt hinnék, hogy Lázár miniszter ezzel a kijelentésével területi követelésre utalt volna, bár határozati javaslatának általános indoklásából erre vonatkozóan nem jutnánk előbbre: „A földrajzi nevek nyelvünk és történelmünk számos – esetenként sok száz éves – emlékét őrizték meg. A történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni. Ezen alapvetésből kiindulva merült fel Csongrád megye esetében a megyenév-változtatás igénye.”


A PONTOS NÉV PEDIG...

Az, hogy felmerült, már csak abból a szempontból is túlságosan általános megfogalmazásnak tűnik, mert a névváltoztatás ötlete magától Lázár Jánostól származik.

Legalábbis ez derül ki a Csongrád Megyei Közgyűlés 2017. június 27-i ülésének jegyzőkönyvéből, amely Lázár 2017. március 31. napján kelt levelére hivatkozik, s amelyben a „Miniszter Úr a fentiek alapján azzal a javaslattal élt levelében a megyei közgyűlés felé véleménynyilvánítást kérve, hogy Csongrád megye neve Csanád-Csongrádra módosuljon”. Ennél a pontnál csupán egyetlen pillanatra érdemes elidőzni, hiszen a miniszteri javaslat végül Csongrád-Csanád néven lett történelmi, de erre az apró hibára is a nyári megyei közgyűlés adja meg a választ: „Későbbi egyeztetések eredményeként derült ki, hogy adminisztrációs hiba történt a miniszteri levél megírásakor, így a Miniszterelnökség pontos javaslata a Csongrád-Csanád megyenévre történő módosítás.”


TÖRTÉNELMI INDOKLÁS

A forgatókönyv tehát nem bonyolult: a miniszter javasol, a közgyűlés pedig eldönti, hogy él-e ezzel a javaslattal, amit aztán jelez a miniszternek, aki vagy beterjeszti a névváltozatot a parlament elé, vagy nem. Csongrád megye élt a lehetőséggel: Miklós Péter képviselő, aki egyben történész és címzetes főiskolai tanár is, valamint a hódmezővásárhelyi Emlékpont igazgatója, egyeztetve Blazovich László professzorral, a megyei levéltár volt vezetőjével, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület elnökével, tanulmányt készített arról, miért is volna érdemes felvenni a Csongrád-Csanád nevet. Van ebben a tanulmányban bűnös Rákosi-korszak, szovjet mintájú közigazgatási minta és titkos kommunista párttag, aki eltöröltette még a vármegye elnevezést is, miközben elegendő lett volna az is, hogy ha történelmileg nézzük a Csanád elnevezést, az önmagában is indokolhatóvá tette volna a név újbóli megyei rangra emelését. De a történelem már csak olyan, hogy szereplői jellemzően mindig az adott korszak politikai hangulatához és közbeszédformáihoz igazítják indoklásukat.

Azt már kevesebben tudják, hogy a megyenév megváltoztatásának ötlete során felmerült egy bővebb névhasználat is, de azt már a megyei közgyűlés elé kerülő tanulmány sem támogatta: „A Csongrád-Csanád-Torontál megyenév – túl azon, hogy bonyolult – történelmietlen is, hiszen az egykori Torontál vármegyéről senkinek sem jut eszébe Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád vagy Makó városa, illetve a mai Csongrád megye területe.”

Azt még nem tudni, hogy végül mennyibe kerül majd a költségvetésnek a sok táblacsere, formanyomtatvány- csere, de nem is érdemes előrefutni az időben.

Ami azonban érdekes, hogy az előterjesztéssel egy időben elmaradt egy fontos dolog: a névváltoztatással kapcsolatosan senki nem kérte ki a Földrajzinév-bizottság véleményét. Pedig ez az a testület, amely megvizsgálja, hogy a térképre majdan felkerülő név használható-e. A Földművelésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó testület – a tárca lapunk kérdésre megküldött tájékoztatása szerint – éppen ezért „nem is adott ki állásfoglalást a kérdésben”, és a „bizottság a közelmúltban nem kapott véleményezésre más megyék nevének megváltoztatásával kapcsolatos javaslatot”. Vagyis ez a kérdés nyilvánvalóan nem helyesírási, sem helyes névhasználati kihívás, hanem politikai és társadalmi szándék, valamint közösségi akarat.


EGYELŐRE NEMET MONDTAK

Pest megye például nem élt ezzel a lehetőséggel. Egyelőre. Bár a Miniszterelnökség Pest megyének is javasolta, hogy a neve a jövőben legyen Pest-Pilis.

A megye előbb Lázáréktól kért tanulmányt, de nem kapott, majd a Pest Megyei Levéltártól, és az alapján úgy döntöttek, hogy az egykori Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyenév helyett a Pest-Pilis is sok lenne, jó nekik a rövid Pest megye. Hatástanulmány nem is készült, hogy mivel járna, mennyibe kerülne az új névváltozat.

A Miniszterelnökség Nógrád megyéhez is bekopogtatott azzal, hogy nevét esetleg Nógrád-Hont megyére változtathatná. A testület elnöke júniusban azt a javaslatot terjesztette a megyei közgyűlés elé, hogy ebben a kérdésben megvárnák a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Megyei Levéltárának szakmai állásfoglalását, mondván, „A tudományos álláspont elkészítését követően tudja a közgyűlés érdemben tárgyalni a kezdeményezést”.


Összeállította:
F. Tóth Benedek és Karácsony Ágnes