Hej, te euró, te drága! - A hét témája

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint azok az uniós tagállamok, amelyek csatlakoznának az eurózónához, pénzügyi és technikai segítséget is kaphatnának. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ennek ellenére olyan feltételek teljesítéséhez kötné az eurót, amelyekről több elemző is úgy gondolja, hogy ezekkel számolva a magyar kormány, illetve az MNB lényegében kijelentette: nem szándékozik bevezetni az eurót.

Az Eurobarometer felmérése szerint Magyarországon a lakosság 57 százaléka támogatná az euró bevezetését, 39 százalék viszont ellenzi. A közös európai pénz, vagyis az euró bevezetéséhez szükséges feltételek adottak, a különféle gazdasági mutatókhoz kötött maastrichti kritériumok többségét Magyarország teljesíti, így, ha lenne gazdaságpolitikai szándék, akkor az ország el is indulhatna az eurózóna felé. Legalábbis ezt állította több szakértő a Political Capital által októberben szervezett, Legyen-e eurónk? című konferencián.

Ahhoz azonban, hogy Magyarország beléphessen az eurózóna előszobájának tekintett, úgynevezett ERM II-be, vagyis az unió árfolyam-ingadozást szabályzó rendszerébe, előbb meg kell állapodni az eurózónás pénzügyminiszterekkel, jegybankelnökökkel, valamint az Európai Központi Bankkal – ezt követően pedig meg kell győzni őket arról, hogy az ország készen áll a csatlakozásra. Az eurózóna sokkal komplexebb övezet, mint pár éve volt – mondja Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének gazdasági elemzője –, így arról is el kell gondolkodni, hogy akarunk-e egy bankunióhoz csatlakozni, szeretnénk-e szorosabb költségvetési felügyeletet. A csatlakozás mellett szólhat, hogy a belépéssel mi is része lehetnénk a rendszer kialakításának.

Eurós bankjegyeket már 1998-ban gyártottak, de azokat 2002-ig titkos helyen őrizték. Mert noha az eurót 1999. január 1-jén hivatalosan is bevezették, évekig csak virtuálisan létezett: nem készpénzként forgott, hanem főként a tőzsdén, illetve csekkeken, számlákon – és eleinte csak tizenegy európai uniós tagállamban. Az eurós érmék és a bankjegyek csupán 2002. január 1-jétől jelentek meg a piacon, és fél év múlva el is tűnt – egyebek mellett – a német márka, a francia frank, az osztrák schilling, az olasz líra. Az európai közös valutát ma 19 EU-s országban használják, naponta mintegy 300 millióan.

Az, hogy mennyire fejlett egy ország, érdekes lehet  abból a szempontból, hogy bevezeti-e az eurót vagy sem, Magyarország fejlettsége például jelenleg az EU-átlag 65-67 százalékán áll. De a balti országok 40 százalékon álltak, amikor bevezették az eurót. Vagyis, ha csak ezt néznénk, akár be is vezethetnék a magyar eurót. Ennek hatása azonban eltérő lehet. Oblath Gábor közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa szerint Szlovákia tapasztalatai például azt mutatják, hogy az ország 2004-es uniós csatlakozása után viszonylag gyorsan végigmentek az euróbevezetés folyamatán, és már 2009-ben lecserélték a koronát. Szlovénia példája viszont azt mutatja, hogy az euró bevezetésénél nem számít a fejlettség. Szlovénia ugyanis jóval fejlettebb szinten állt, mint Szlovákia, amikor már 2007-ben bevezette az eurót, de az ország ezt követően lényegesen visszaesett, és a válságból csak most, tíz év után kezd kilábalni. Az euróérettség feltételei közül Oblath a tartósan alacsony inflációt emeli ki, valamint azt, hogy meglegyen az összhang a bérek és a termelékenység között. Ennek jelenleg Magyarországon semmi jele, és ezt az eurózónában biztosan nem lehetne folytatni. A zónán kívül ez csak azért lehetséges,  mert az MNB mindent megtesz, hogy leértékelődjön a forint.

A forint 2008. július 18-án volt a legerősebb az euróhoz mérten. Akkor 1 euróért 229 forintot kellett fizetni – 2017 novemberében, lapzártánkkor 312 forintot, az MNB hivatalos devizaárfolyama szerint.

Ma még nem tartunk ott, hogy készek legyünk egy fix rendszerhez csatlakozni, mert az eurózónában nehéz önálló gazdaságpolitikát folytatni – véli Samu János.
 A Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletág vezetője szerint az eurózónába érett gazdaságként lenne érdemes belépni, a jelenlegi felkészültségi szintünk pedig még nem tart itt. Hasonló állásponton van Tardos Gergely, az OTP kutatási igazgatója is. Érvelése szerint, ha egy ország belép az eurózónába, akkor lemond a monetáris politikai önállóságról, és egy olyan kamatés monetáris politikai környezetben találhatja magát, amely minden más tagállamra is érvényes. Arra a felvetésre, hogy mi lenne, ha Magyarország a közeljövőben semmilyen formában nem közeledne a valutaövezethez, Tardos és Samu azt feleli, hogy elképzelhető, Magyarország kevesebb uniós támogatást kap. Ez, szerintük, nem feltétlenül jelent hátrányt, így érdemes lenne várni a belépéssel. Oblath szerint ugyanakkor a kimaradással a kétsebességes Európai Unió leszakadó részéhez tartoznánk, ami rosszat tenne Magyarországnak.

Oblath amúgy úgy véli, ha most kezdeményeznénk az eurózónához való csatlakozási szándékunkat, az eurót 3-4 év múlva lehetne bevezetni. Szavai szerint az illúzió, hogy ennek hatása azonnal érzékelhető lenne a mindennapi életben, hiszen egy hosszú folyamat venné kezdetét. Viszont egyértelművé tenné hovatartozásunkat. Azt, hogy népszavazás döntsön az eurócsatlakozásról, nem tartja szerencsésnek, mert nem szabad, hogy politikai szempontok döntsenek az ügyben.

A közös pénz segíti a határokon átívelő kereskedelmet, az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását – érvel lapunknak egy jegybanki szakértő. – Ez ugyanis kivédheti az árfolyam-ingadozást és az átváltási költségeket, másrészt, mivel a dollár után az euró a második legfontosabb nemzetközi fizetőeszköz, ezzel az EU is nagyobb befolyást nyer.



Összeállította:
BICZÓ HENRIETT,
F. TÓTH BENEDEK,
KARÁCSONY  ÁGNES