Idén már nem terjed tovább

A vírus – először 1937-ben azonosították Uganda nyugat-nílusi régiójában – az 1960-as évek óta Magyarországon is rendszeresen felüti a fejét és néhány megbetegedést okoz. Szúnyogok terjesztik, emberről emberre szerencsére nem kerül át: a fertőzésveszély csekély, alig egy a háromszázezerhez.

A kór szezonja június és november közé tehető, a legtöbb esetet augusztusban és szeptemberben regisztrálják. Illetve gyakran meg sem születik a diagnózis: a megbetegedések négyötöde szinte észrevétlenül lezajlik, míg máskor a vele járó tünetek – láz, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, nyirokcsomó-duzzanatok, esetleg kiütések – alapján a fertőzöttek azt hiszik, hogy csupán egyszerű influenzáról van szó. A gyenge immunrendszerűeknél vagy a súlyos, krónikus betegségben szenvedőknél azonban olykor veszélyes szövődmények, így agyhártya-, agyvelőgyulladás is felléphetnek – ez utóbbinak esett áldozatául a két elhunyt magyar beteg is.

Az idei nyári-őszi szezonban a nyugat-nílusi lázzal összesen 202-en fertőződtek meg az Európai Unió tagországaiban. A legtöbben, 66-an Romániában, míg Olaszországban 57, Görögországban 47 esetet regisztráltak, Magyarországon pedig 20 betegről szólnak a hírek. Az uniós országok közül még Horvátországból, Ausztriából, Franciaországból és Bulgáriából jelentettek megbetegedéseket, de Szerbiában, Törökországban és Izraelben is fertőzött a vírus – olvashatjuk az adatokat a Weborvos.hu-n. A legtöbb halálos áldozatot Romániában szedte a nyugat-nílusi láz, de Görög-, Olasz-, Horvát- és Törökországban, illetve Szerbiában is többen életüket veszítették a fertőzés következtében. A nyugat-nílusi láz ellen védőoltás, biztos védekezési módszer egyelőre nincs. A szakértők azt tanácsolják: ha fertőzött területre utazunk, kenjük be magunkat rovarriasztó szerekkel, illetve viseljünk zárt ruházatot.