Igaz vagy hamis? Kampány az unióról terjesztett álhírek ellen

Az álhírek elleni fellépés már régóta téma az EU-ban. Főleg a balti országok aggódnak, ahol jelentős orosz kisebbség él, de több nemzeti választásnál is éltek a gyanúval, hogy az oroszok beavatkoztak a szélsőjobboldali, EU-ellenes pártokat segítve, amelyek sok esetben szoros kapcsolatot ápolnak a Kremllel.

Az Egyesült Királyságban az euroszkeptikus bulvársajtó – Boris Johnson jelenlegi külügyminiszterrel, volt brüsszeli tudósítóval együtt – évtizedeken át ontotta a fals információkat az unióról, ami nem kis szerepet játszhatott abban, hogy országuk kilépjen onnan.

Az Európai Bizottság szerint most a szándékos hazugságok ellen lépnének fel. A konzultációra február 23-ig lehet beküldeni a véleményeket, a https://ec.europa.eu honlapon bárki válaszolhat magyarul is a kérdésekre. A munkacsoportba december 11-ig jelentkezhetnek a tudományos élet, a média és a társadalmi szervezetek képviselői.

Magyarországon a kormány is egyre gyakrabban beleszalad abba, hogy a valóságtól elszakadó információkat közöl az EU-ról. Jó példa erre az, amikor a magyar kormány a schengeni határellenőrzéseket „brüsszeli agyrémnek” nevezte, miközben a tagállamok kérték egyhangúlag, és a magyar kormány is minden döntéshozatali lépcsőben megszavazta a döntést.