Könnyek Mária arcán

Háromszáznál is több ismert Mária-jelenést jegyeztek fel a XX. században, többek között olasz és francia földön, és sok ilyen eset ismert a II. világháború után. Még a hívők is hajlamosak ezeket a múlt csodái közé sorolni. Pásztón azonban sokan úgy gondolják, a jelen számára üzennek a helyi Szentlélek temető kápolnájának Szűz Mária-ábrázolásai. Az idei nyár óta különösen sokan keresik fel a kis kápolnát.

Szaporodnak a hálás bejegyzések a vendégkönyvben, megesett, hogy egy egész öregfiúk focicsapat írt bele. A különös eset úgy kezdődött – tudjuk meg Zachar Béla atyától, a helyi plébánostól –, hogy júniusban a sekrestyés észrevette: könnyeket hullat a Mária-szobor. Mi lehet vajon az oka? A családok szétesnek, a jövő bizonytalan, terjed a hitetlenség, akad elég ok a szomorúságra, véli az atya. 

Péntek délután érkezünk, a plébános úr alig nyitja ki a rácsos kaput, máris tucatnyi látogató foglal helyet a kápolna padsoraiban. Elmélyülnek az imában, de akad, aki a telefonjával fényképez.

„Biztos bánatában sír, mert nem tetszik neki, amit a mai politikusok művelnek” – tréfálkozik egy férfi. A párjával együtt Budapestről utazott ide. Az asszony azonban komolyságra int, szerinte az szomorítja Máriát, hogy nincs nyugalom az emberek lelkében. –  Várj egy pillanatot, kívánni kell valamit, mielőtt olyan templomba lépünk, ahol még nem jártunk! – szól a nő, és a szemét lehunyva koncentrál. Csak akkor lép be, miután megfogalmazta a fontos kérését.

– Gyakran hozok virágot a két Máriához. Megható, aminek tanúi lehetünk, hogy könnycseppek folytak végig a szobor arcán. Imádságra szólít fel ezzel a Szűzanyácska, és arra, hogy szeretetben éljünk. Nem szeretnék kérkedni, de velem is lépten-nyomon csodák történnek. Erős hitben nevelt a nagymamám. Mióta a férjem meghalt, egyedül élek, és sokszor járok ide a temetőbe – meséli egy Erzsébet nevű pásztói asszony (kis képünkön), csokrokkal a kezében.

Másokkal is szóba elegyedünk, van, aki a telefonját mutatja, benne a fotókat, amiket korábban készített a fehér és a kék palástú figurákról. A szentkúti kegyhelyhez közeli nógrádi kisváros életét felpezsdítette az esemény.

A Váci Egyházmegye közleményt adott ki a pásztói könnyező szobrok kapcsán. Megemlékeznek róla, hogy hasonlót jegyeztek fel a máriapócsi kegyképről, amely a leírások szerint a XVII. század végén is heteken át könnyezett.

Az egyházmegye nem foglal állást a környékbelieket lázban tartó tüneményről, de azt írja: „Jó alkalom ez a mostani élmény, hogy érzékenyebbek legyünk a mindennapi életünk kis csodáira.”