Tartalmas percek

Az osztrák elnök az első nem katolikus államfő – az evangélikus egyházhoz tartozott, amíg a helyi papra megharagudván ki nem lépett onnan –, aki ellátogatott a pápához. Van der Bellen azonban elsősorban a humanista politikust látja az Argentínából Rómába települt egyházfőben, el is olvasta fontosabb írásait a látogatásra készülve.

Ennek része volt az is, hogy a Hofburgban fogadta az osztrák katolikus püspöki konferencia vezetőit, élükön Christoph Schönborn bíborossal, az osztrák és a bécsi egyházmegye vezetőjével. Van der Bellen, akit barátai Szásának becéznek, kimondottan jónak minősítette az osztrák állam és az egyházak közötti viszonyt, a két szervezet szétválasztását.

Szerinte értelmes középutat sikerült kialakítani, amelyben nincs „felkent”, előnyben részesített állami egyház, mint ahogy egyfajta radikális vallásellenesség sem jellemzi az államot. Van der Bellen külön köszönetet mondott a Caritas katolikus segélyszervezetnek, amely a menekültek segítéséből, integrálásából példaszerűen kiveszi a részét. Azt viszont az osztrák sajtó merő véletlennek tartja, hogy az államfő a Vatikánban összetalálkozott Christoph Schönbornnal, akit egyébként nemegyszer mint pápai utódot emlegetnek.

Az érdemi 25 percben a két állam vezetője a pápa magánkönyvtárában tárgyalt, csupán az egyházfő tolmácsa volt jelen. „Sajnálom, hogy nem tudok németül” – mondta a pápa, aki mindazonáltal »Grüss Gott!«-tal (Adjon Isten!) fogadta világi vendégét, elmesélve neki, hogy tanulmányai során fiatalon egy évet foglalkozott a német nyelv megismerésével.

Egyházi ügyeket a felek nem érintettek, legfőképpen a menekültek, a migráció, a környezet, a klímaváltozás, a szegénység és Európa kérdései szerepeltek napirenden.

Hasonló elveket vallottak az elesettek megsegítéséről, az osztrák elnökre nagyon hatottak a pápának Máté evangéliumából vett szavai: „Jövevény voltam, s ti befogadtatok.”

Meg is állapították, hogy mindketten migrációs hátterűek: Ferenc pápa édesapja Olaszországból költözött Argentínába, Van der Bellen szülei pedig a Baltikumból menekültek az oroszok elől.

A felsorolt témákon túl teljes volt az egyetértés a halálbüntetés eltörlésében, az atomfegyverek betiltásában, s az európai integráció fontosságában. Az osztrák államfő ausztriai látogatásra hívta meg a szerénységéről ismert pápát, aki elmondta, csak olyan helyekre látogat, ahol „ég a ház”, Ausztriában viszont szerencsére nyugalom van. A találkozót követően Van der Bellen a pápai államtitkárral, Pietro Parolinnal is tárgyalt. Az egyházi politikus furcsállotta, hogy az osztrákok, akik 2015-ben nagyon sok menekültet fogadtak be, a következő esztendőkben felezték az engedélyek számát, miközben félelmük az idegenekkel szemben növekedett.

Földvári Zsuzsanna,
Bécs