Újból (szomorú) történelmet írt a magyar labdarúgás

Újból (szomorú) történelmet írt a magyar labdarúgás. Férfi válogatottunk kikapott Luxemburg csapatától: a nagyhercegségben 1-2 arányban maradtunk alul. Ez volt a 11. találkozónk, az eddigi tízet megnyertük. Nem is akárhogyan: megesett, hogy 6-8 gólt rúgtunk a „luxiknak”. Most lehetne szidni a csapatot, a válogatás rendszerét, miért maradt ki ez, miért játszott az, de a baj ennél sokkal nagyobb. Az ellenfél jobb volt a mieinknél!

Hosszú évtizedek óta téblábolok a sportág közelében, úgy vélem, lassan és folyamatosan vagdaltuk el a futballunk gyökereit. A játék elvesztette népszórakoztató intézmény jellegét. Valamikor csodálta a világ az Aranycsapatunkat, és volt idő, amikor sok minden elől a focihoz menekültünk. A vidéki népünnepélyeken a „kövérek–soványak” vagy a „nősök–nőtlenek” meccsekről beszéltek hetekig az emberek.

Létezett a Szabad Föld Kupa: míg a „nagyok” a Magyar Kupáért harcoltak, az alacsonyabb osztályú együttesek lapunk trófeájáért vitézkedtek.

Ott voltam a mi népszerű sorozatunk „kivégzésén”: az MLSZ elnökségi ülésén egy volt válogatott labdarúgó javasolta, hogy tegyük „fizetőssé” az amatőr rendezvényt. S a sportág vezetői ahelyett, hogy megköszönték volna az újságunknak, amit a futball népszerűsítéséért tett – rábólintottak a javaslatra. Ezzel megszűnt egy mozgalom – és a hivatalban egy gonddal kevesebb lett…

Azóta is sokan és sok pénzért tevékenykednek a futball körül. Stadionok épülnek, akadémiákon csiszolódnak a tehetségek – s eközben kikapunk Luxemburgtól, Andorrától, küszködünk a Feröer-szigetekkel.

Mi, akik valamikor az egész világot okítottuk erre a szép játékra, vertük meg oda-vissza Angliát, az 1954-es világbajnokságon Brazíliát és Uruguayt. A legutóbbi Európa-bajnokság idején a közönség is bizonyította, hogy a hamu alatt azért izzik a parázs… Fantasztikusan ünnepeltek a szurkolók az osztrákok legyőzése után.

U21-es válogatottunk Eb-selejtezőt játszik. Legutóbb a svédekkel kerültek szembe, vezettünk is 2-0-ra, aztán 2-2 lett a vége. Kár érte, mert gyenge vigasznak jó lett volna a győzelem. S a mérkőzés tudósításában ezúttal is ott szerepelt a sztereotípia, ami oly gyakran tűnik fel az értékelésekben: a végére elfáradtak a magyarok.

A felnőttválogatott élére a belga Georges Leekens személyében új szövetségi kapitány érkezik. Neki a fiatalokat is kell néznie, és megtanítani, mi a titka, hogy a mérkőzés végére se fáradjanak el. Sok sikert!