Virtuális túlvilág

Igencsak meglepődtem, amikor a számítógépem képernyőjén feltűnt a legnagyobb közösségi oldalra bejegyzett egyik poszt. Orvos ismerősöm „írta”, aki hónapokkal  ezelőtt eltávozott az élők sorából. Nem sokkal később megint ámulatba estem, mennyien köszöntik fel a régóta halott ügyvédet a születésnapján.

A kolléganőm mesélte, hogy neki is volt már hasonló „élményben” része: egykori kollégája profilján az elhunyta után sem szűnt meg az üzenetküldés. Mindez leginkább tájékozatlanságból történik, de akárhogy is van, igencsak morbid dolog.

Tavaly novemberben a Facebook kétmillió ügyfelével és az ismerőseikkel közölte: meghaltak. Mint kiderült, a szolgáltató orbitális hibát követett el, s nem győzött bocsánatot kérni érte. Mindenesetre fontos kérdésre irányította rá az internethasználók figyelmét: a haláluk után mi lesz a sorsa az általuk létrehozott digitális tartalmaknak? Bizony, e területen sem kerülhető már ki a végrendelkezés.

Erre vonatkozóan azonban nincs egységes szabály, ezért a megengedést és a tiltást illetően igen változatos a kép. Amerikában például olyan nagyfokú a védelem, hogy még az örökösök sem férhetnek hozzá rokonaik digitális tartalmaihoz. Mindez elkerülhető, ha a végakarat pontos kitételeket rögzít.

A Facebook jobbnak látja az esetleges vitákat elkerülni, ezért engedi, hogy a felhasználó megnevezhesse azt a személyt, aki a halála után a profiljának egyes elemeit jogosult módosítani. Nos, ezért fordulhattak elő a cikkem elején említett esetek. Viszont a korábban bejegyzett tartalmakat senki nem törölheti, azok az örökkévalóság részét képezik.

Az Instagram lehetővé teszi, hogy az elhunyt felhasználó rokonai törlési kérelmet nyújtsanak be, ami után a profil emlékezőlappá alakul át. E felületen a hozzátartozók, barátok, ismerősök közölhetik gondolataikat. Más a helyzet a Twitteren: itt az örökös törölheti a halott felhasználó profilját, a továbbiakban senki nem léphet be a fiókba.

Hasonlóan szabályoz a LinkedIn is. A Google-nál van rá mód, hogy az elhunyt gmail-fiókjából, YouTube-, Google Photos-profiljából töröljék az adatokat, vagy egy megnevezett személynek küldjék át.

Szakemberek szerint néhány évtizeden belül a Facebook lesz a világ legnagyobb virtuális temetője. Megdöbbentően hangzik, hogy a 2000-es évek végére több lesz az elhunyt felhasználó, mint az élő. Fokozatosan nő a számuk: 2010-ben 380 ezer, 2012-ben 580 ezer, 2013-ban 970 ezer halott „szerepelt” a közösségi portálon. Sokan gondolják, hogy ezt nem kellene megengedni, de ebben a világméretű hálózatban jelenleg csak a születésnapokat tudják számon tartani. Arra egyelőre nincs módszer, miként lehetne megbízható tudomást szerezniük a túlvilágra eltávozottakról.