Még mindig nincs szembenézés

A rendszerváltás óta kérdés az ügynökügy: kik, meddig és milyen okból szerepeltek az 1990 előtti állambiztonsági nyilvántartásban.

Ország-világMunkatársunktól2017. 12. 19. kedd2017. 12. 19.
Még mindig nincs szembenézés

Az ügynöklisták kérdése időről időre szóba kerül, valamiért azonban a honatyák várnak a nyilvánosságra hozatallal. Ungváry Krisztián szerint ennek oka egyszerű: nem azért nem elérhetőek ezek az akták, mert tömegek buknának le, sokkal inkább azért a titkolózás, mert az állambiztonsági iratok ügyét a politikai elit – már az Antall-kormány is – személyes zsarolásra kívánta használni.

A történész saját kutatását most A szembenézés hiánya című kötetében jelentette meg. Azokról keresett aktákat, akik az 1990–94-es kormányzati ciklusban mandátummal rendelkeztek. Meglehetősen keveseknek volt aktája: 386 képviselőből 35 honatya szerepelt az állambiztonság nyilvántartásában.
(Fontos megjegyezni, hogy a dokumentumok egy része hiányos vagy nem kutatható, ezért a teljes számot biztosan nem tudhatjuk.)

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ők mindannyian jelentettek, vagyis a szó valódi értelmében ügynökök voltak – hívja fel a figyelmet Ungváry.

A harmincöt politikus között többeket találunk az Antall-kormány MDF-es miniszterei közül, de sok kisgazda is a listán van. Akadnak köztük már ismert nevek, Horn Gyula, Torgyán József vagy Csurka István – utóbbi kettejük ügye például azt mutatja, csak azért, mert a nyilvántartásban szerepeltek, még nem voltak ügynökök, sőt visszautasították az érdemi együttműködést. Így ellenszenv helyett együttérzést kelthetnek. (Hasonló okokból lehetett hatástalan Ungváry szerint – ahogy az Indexnek adott interjújában fogalmaz – Simicska Lajos próbálkozása, hogy ügynökmúltjával buktassa le a miniszterelnököt: kiderült, Orbán megtagadta az együttműködést.) Hozzájuk hasonlóan több politikusról kiderül, valójában nem írtak jelentéseket. Gyanús azonban, ha valaki hálózati kartonját titkosították; ha a beszervezés anyagi érdekeltség alapján történt; ha maradt fenn tőle jelentés; ha más állambiztonsági iratban érdemi munkára való utalás szerepel. Ezek alapján – a történész szerint – ténylegesen hálózati személynek a harmincötből húsz politikust tekinthetünk. Pártmegoszlás szerint találni köztük FKGP-, MDF-, SZDSZ-, MSZP-, KDNP-tagot.
 

Ezek is érdekelhetnek