Sötétbe borul az ég

Milyen jelenség leírása lehet ez? Első gondolatunk egy napfogyatkozás lehet, aminek viszont ellentmond, hogy minden világító (égi)test elsötétedését jövendöli a próféta. Aki már látott napfogyatkozást, emlékezhet rá, hogy a Nap elsötétülésével egy időben láthatóvá válnak a csillagok. Legvalószínűbb tehát, hogy több égi jelenség is egybemosódik a leírásban, amelynek része a napfogyatkozás.

Kérdés továbbá, hogy mikor következhetett be, mihez képest történt 12 évvel ez a bizonyos égi jelenség? Más összefüggésből tudjuk, hogy a próféta Jojákim júdai király babiloni fogságának kezdetéhez – Krisztus születése előtt 597 – viszonyítja a leírását. És valóban, a csillagászok kiszámították, hogy a fogságba hurcoláshoz 12 évre, 585. május 28-án Kis-Ázsia és Egyiptom egének egy részét napfogyatkozás sötétítette el.

Hogy honnan tudhatta Ezékiel mindezt előre? Legvalószínűbb, hogy a messze földön híres babiloni csillagászoktól. Érdekesség, hogy e napfogyatkozás időpontja alapján kiszámolták a lűd és a méd háború egyik jelentős csatájának időpontját.

A harcoló felek között a napfogyatkozás akkora riadalmat keltett, hogy szétszaladtak. S ami még jelentősebb: egyéb leírásokból viszont ehhez a csatához viszonyítva tudjuk, hogy az első ókori olimpiát Krisztus születése előtt 776-ban tartották. A másik leírt égi jelenség pedig – „a Hold nem fényeskedik fényével” – egy holdfogyatkozás leírása lehet.