Szomorú ország

Romák, munkanélküliek, gyermekeiket egyedül nevelők: ők a szegénység miatt legveszélyeztetettebb csoportok. Ezeket az embereket érinti leginkább a nélkülözés, de szorosan utánuk következnek a több gyereket nevelő családok.

Pedig a helyzet javult: 2016-ban a lakosság 25,6 százalékát (2 millió 465 ezer ember) érintette a szegénység legalább egyféle dimenziója, 76 ezerrel voltak kevesebben, mint egy évvel korábban, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A három szegénységi dimenzió: relatív jövedelmi szegénység, súlyos anyagi depriváció (vagyis nem engedhet meg magának bizonyos tartós javakat), illetve a munkaszegénység.

A legnehezebb helyzetben 114 ezren vannak, vagyis a lakosság 1,2 százaléka.

Őket mindhárom szegénységi kategória érinti; súlyos anyagi nélkülözés pedig 900 ezer embert fenyeget.

A háztartások jövedelmi helyzetének javulása természetesen a bérek emelkedésének köszönhető. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 199 ezer forint volt – ha figyelembe vesszük az inflációt, ez 3,8 százalékos reáljövedelem-emelkedés. A legstabilabb  helyzetben – derül ki a KSH felméréséből – a két felnőttből álló háztartások, valamint a nyugdíjasok vannak. (Az már más kérdés, hogy a kevés nyugdíj, ha biztos havi bevétel is, mennyire jelent kiutat a szegénységből.)

Hiába azonban a jobb élet: a szubjektív jóllét (vagyis, hogy hogyan érzik magukat a mindennapokban), nem változott.

Egy 0–10-ig terjedő skálán a 16 évesnél idősebb lakosság átlagosan 6,09 pontban határozta meg boldogságát.

Kiderült az is, hogy miközben öregszünk, úgy leszünk boldogtalanabbak: az átlagérték a 16–24 évesek között volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig a 75 évesnél idősebbek válaszában.