Akadálymentesítés a Dunán

A természetes vízállás által manapság az esztendőnek körülbelül 200 napján hajózható a Duna, egyébként a gázlók, a szűkületek, esetleg a jégtorlaszok miatt korlátozott a vízi közlekedés. Ezeket kívánják most felszámolni, legalábbis mérsékelni a terv készítői. A 2000-es évek elején készült felmérés szerint 43 ilyen akadályról van szó, s ezeken elsősorban a merülési mélység és a kellőképpen széles hajóút biztosításával kívánnak úrrá lenni. A beruházás várható költségét már 2010-ben is 80-100 milliárd forintra taksálták.

Nem a vízszint emelése, illetve az esetleges kotrás az egyetlen megoldás a Duna hajózhatóvá tétele érdekében, hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizes élőhelyek védelmét célzó programjának a vezetője.

A természetvédelmi szervezet és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium munkatársai legutóbb két évvel ezelőtt tárgyaltak e kérdésben. Akkor a tárca megfontolásra érdemesnek tartotta a WWF megállapítását, amely szerint a túlzott beavatkozás kockázatot jelent a folyam ökológiai állapotának megtartása szempontjából.

S ez a mai korszerű logisztikai eszközök birtokában el is kerülhető. Nem szükséges minden hajóútszűkület esetében a kétirányú átjárhatóság biztosítása, ha a hajók a korszerű navigációs eszközöket használva nem egy időben közelítik meg azokat. A természeti állapot szerint legértékesebb folyószakaszok megőrzése a hajóút fejlesztésének programja keretében is fontos és figyelembe veendő szempont.

Kérdés, hogy ezekből az ajánlásokból a mostani tervezés és a majdani kivitelezés során mennyit vesznek figyelembe a döntéshozók. Gruber Tamás a konzorcium alakulásáról csupán a sajtóból értesült, a minisztérium munkatársai ugyanis e témában legutóbb két éve hívták megbeszélésre a természetvédelmi szervezetet.