Belépcsőznék a Drávát - Tiltakozás a horvát terv ellen

Az ezredfordulón egyszer már sikerült elhárítani a Drávára leselkedő veszélyt. Akkor a horvátok 30 kilométer hosszan akarták betonteknőbe szorítani a folyót.

Ennek előzménye még a szocialista Magyarország és Jugoszlávia között kötött megegyezés. A terv megvalósulását a délszláv háború hátráltatta, majd amikor a horvátok nekiveselkedtek volna az építkezésnek, Magyarország az Espoo-i Egyezményre hivatkozva hárította azt el. Az egyezményhez mindkét ország csatlakozott, márpedig ennek alapján a beruházások országhatáron túlnyúló hatásai esetén az érintett államoknak a környezeti ártalmakra hivatkozva joguk van beavatkozni, akár a leállítást is kérni. Vita esetén nemzetközi bíróság dönt.

Horvátország azonban a jelek szerint nem mondott le a síkvidéki erőművek, illetve a hozzá tartozó víztározók megépítéséről a Drávának azon a szakaszán, ahol nem határfolyó. A területileg illetékes Kapronca-Körös megye közgyűlése már elfogadta a létesítményt magában foglaló területfejlesztési tervét, s ezekben a napokban esedékes ez a horvát törvényhozás a szábor (horvát országgyűlés) részéről is.

Jó esély van azonban arra, hogy a magyar természeti értékeket is érintő terv nem fog megvalósulni. Egyrészt azért, mert mind a Somogy megyei, mind a Baranya megyei közgyűlés tiltakozását fejezte ki, s felkérte a kormányzatot hazánk érdekeinek a képviseletére. Másrészt a terv ellen egyre határozottabb a tiltakozás a leginkább érintett horvát lakosság részéről is. A véleménynyilvánítás szervezéséből a Dráva Szövetség is aktívan kiveszi a részét, tudtuk meg a civil szervezet elnökétől.