Folyékony macskák és megnyúlt fülek

Az Ig Nobelek fizikai kategóriájában az idén a francia Marc-Antoine Fardin győzött, aki Folyékonyak vagy szilárdak a macskák? című, a befőttesüvegekbe, vödrökbe és lefolyókba gyömöszölt cicák fotói ihlette kutatásában matematikai módszerekkel bizonyította, hogy a fiatal, mozgékony macskák tovább megőrzik alakjukat, mint öreg, lusta társaik. Az anatómiai díjat James Heathcote brit orvos kapta, aki igazolta, hogy nemcsak úgy látjuk: az idős embereknek valóban megnő a fülük. Megállapította, hogy a férfiak füle 30 éves kor felett évente két milliméterrel megnagyobbodik. A kémiai díjazott pedig egy olyan kutatás lett, amely annak járt utána, hogy egyesek miért utálják a sajtot.

A közgazdasági díjat Matthew Rockloff és Nancy Greer vehette át, akik megvizsgálták, hogy a krokodilok mennyire befolyásolják a szerencsejáték-függőket és a nem függőket a nyerőgépekkel való játékban. A kutatók 103 fő részvételével végezték el a kísérletet, melynek során a két csoport tagjai egyméteres, bekötött állkapcsú krokodilokat vettek a karjukba, majd ezután belevetették magukat a játékba. Kiderült, hogy a szerencsejátékfüggők merészebbek lettek a hüllős kalandot követően.

A békedíjat az a hat kutatóból álló nemzetközi csoport nyerte, amely arra az eredményre jutott, hogy az ősi ausztrál fúvós hangszeren, a didzseridun való napi gyakorlás gyógymódja lehet a horkolásnak, mivel a zeneszerszámon játszás erősíti a felső légutakat, ami könnyebbé teszi a lélegzést.

A díjazottak a hagyományoknak megfelelően egyenként 10 billiós pénzjutalmat kaptak az értéktelen zimbabwei valutában, amit fergeteges buli keretében vettek át.