Porból lett, porrá lesz
ÁLLANDÓ TÉMA a vályog dicsérete vagy éppen kárhoztatása. Léteznek előnyei és hátrányai, de az vitathatatlan: a legkörnyezetkímélőbb építőanyagaink egyike. Mai technológiákkal, szakmai fogásokkal kifogástalan lakóépületek készíthetők belőle.
Kép: Ároktö faluriport Nótár Gábor vályogtéglákat pakol 2007.10.04. fotó: Németh András Péter
Sokan szidják a vályogházakat, mondván, hogy dohosak, nyirkosak, pereg a vakolatuk, felvizesednek. Ezek a legáltalánosabb kifogások, amelyek azonban ma már kiküszöbölhetőek. E falakat alá kell szigetelni megfelelő alappal és vízzáró réteggel, illetve a vakolat alá vakolattartó hálót, nádszövetet tenni. S nem muszáj „megengedni” az esőnek, hogy verje a falat: tehát az eresszel ellátott tetőt a megfelelő mértékben ki kell ereszteni a fal fölé.
Ezzel ki is merítettük a negatívumokat – a vályog kedvező hatásai sokkal hosszabban sorolhatók. Így például szerencsés esetben ott helyben vethetők a téglák, ha eléggé agyagos a talaj. Ehhez kevés szalmatöreket meg vizet kell keverni, aztán megformázni és kiszárítani a téglát, s már rakható is a fal. Olcsó, helyben készül, nem kell szállítani, sem égetni, mint más téglát vagy falazóelemet, a cementet stb. Az sem mellékes egy építőanyagnál, hogy amennyiben bontásra kerül sor, mi lesz a sittel? Mennyi olyan anyag képződik, amit jó sok pénzért lerakókba kell elszállítani (ami évszázadokig terhelheti a környezetet). A vályogot, ha már nem kell, akár visszaadhatjuk a földnek, a talajba keverve ismét élő anyag válhat belőle.
Mindennek ellenére manapság szinte kuriózumszámba megy a vályogból épülő ház. Holott már a kötelező módon előírt energetikai mutatói is jók, megfelelő vastagságú falak esetén remekül szigetel – ahogyan mondani szokás: télen meleg, nyáron hűvös az ilyen épület. Akad rá példa, hogy passzív házakat is készítenek már vályogból – itt persze ugyanúgy szigetelni szükséges, mint a többi ház falát, és a nyílászáróknak is korszerűeknek kell lenniük, valamint az épülethez energiát valamelyik megújuló forrásból merítenünk. Ez lehet földhő, szél- vagy napenergia. Egy a baj velük: egy hétköznapi család számára ma még nem éppen elérhető áron szerezhetők be az előbb felsorolt energiafélék kinyeréséhez, tárolásához és felhasználásához szükséges berendezések. Ha ez nem változik, akkor alig 5-6 év múlva nagyon megdrágulhat az építkezés: ugyanis előírás lesz, hogy egy-egy épület energiafelhasználásának legalább a negyede, harmada megújuló forrásból származzon.
