Tavaly történt

4,7 millió 
ember csatlakozott szerte a világon az első 24 órában a #MeToo-kampányhoz, és a Facebook statisztikája szerint több mint 12 millió hozzászólást írtak e témában. Bár csak az év végén indult világszerte széles körű diskurzus a szexuális zaklatásról, mégis néhány hét alatt 2017 egyik legmeghatározóbb mozgalmává nőtte ki magát a #MeTookampány.
A Harvey Weinstein amerikai filmproducer nevéhez köthető, ám végül hozzá hasonlóan prominens személyek tucatjait érintő szexuális bántalmazás és támadás hatására elindított kampány gyorsan terjedt a közösségi médiában, miután Alyssa Milano színésznő megkérte a nőket, osszák meg hasonló tapasztalataikat. A mozgalom elérte Brüsszelt is, ahol a női képviselők szintén beszámoltak a szexuális zaklatással kapcsolatos tapasztalataikról.


MIGRÁCIÓ
Az Európai Unióban továbbra is a menekültkérdés az egyik legfőbb vitatéma, középpontjában a külső határok védelme áll, és a konszenzus hiánya miatt a menekültkvóták körüli hajtépés zajlik. Miközben a problémáról való politikai gondolkodást még mindig a 2015-ös migrációs válság nyomán szerzett tapasztalatokból fakadó előítéletek táplálják, mára a tények egészen mást mutatnak: az Európába utazó bevándorlók száma  jelentősen csökkent, és az országok, ahonnan útra kelnek, szintén változtak. A szárazföldi határzárak miatt a vándorlási útvonalak eltolódtak keletről nyugatra, így a Földközi tenger középső – a legtöbb halálos áldozatot szedő – útvonalán  érkeznek a menekültek.


VÁLASZTÁSI FELFORDULÁSOK
Miután 2016-ban nem várt eredmények születtek az Amerikai Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban
egyaránt, az európai vezetők aggódva tekintettek a 2017-es választásokra. Franciaországban és Ausztriában a politikai
irányítást sikerült átvennie egy új generációnak, az új, fiatal vezetők személye a változás záloga lett mindkét
országban. Emmanuel Macron elnök és Sebastian Kurz néppárti kancellár (ÖVP) az előzetes várakozásoknak megfelelően
végül nyert. Ezzel szemben az Európai Unió leghosszabb ideje regnáló vezetője, Angela Merkel pártja, a CDU/
CSU ugyan megnyerte a szeptemberi választásokat, a konzervatívok mégis legrosszabb eredményüket érték el 1949
óta, s még mindig az új koalíciós kormány felállításával küszködnek. Hollandiában Geert Wilders szélsőjobboldali
PVV-je öt helyet szerzett a törvényhozásban, az előzetesen vártnál jóval kevesebb szavazatot kapott. Theresa May
brit miniszterelnök előrehozott választásokhoz fűzött reménye sem jött be: népszerűsége csökkent, elvesztette
többségét, ezáltal szűkült a mozgástere a Brexit-tárgyalásokon.


BREXITELÉS. A Brexit-viták körüli hullámvölgyek hatására változott a britek egy évvel korábbi álláspontja a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint. Idén kiderült, ez igencsak elhamarkodott lépés volt, a Brexitet már a megszavazói közül is sokan bánják. Theresa May álláspontjának támogatói ugyan rendíthetetlenek, a nagy pártok azonban mélyen megosztottak e kérdésben. Eközben a Brexit-szavazás központi témájának számító migráció mértéke jelentősen csökkent, a referendum óta az unió országaiból érkezők száma visszaesett a 2014-es szintre.


72 igen, 10 nem, 2 tartózkodás
mellett a katalán parlament kikiáltotta Katalónia függetlenségét. Válaszként Madrid elmozdította a katalán kormányt, feloszlatta a regionális parlamentet és újabb regionális választásokat hívott össze, amelyek nyomán a szeparatista alakulatok kényelmes fölényre tettek szert. Carles Puigdemont katalán elnök Brüsszelbe menekült a felelősségrevonás elől.


A HATODIK kísérleti atomrobbantását hajtotta végre idén Észak-Korea,
amely az egész világ tiltakozásai ellenére folytatta rakétakísérleteit, s egyúttal
megtörtént az eddigi legerősebb robbantás is. Ennek hatására november
végén az észak-koreai Kim Dzsongun vezető nukleáris hatalomnak minősítette
országát. Állítása szerint az újabb rakétatípussal Észak-Korea elérheti
az Egyesült Államok bármely övezetét. Az Egyesült Államok elnöke,
Donald Trump reagálása szintén sokkolta a világot, mivel kijelentette: támadás
esetén „teljes mértékben megsemmisíti” Észak-Koreát.