Életcél a közmunka?

Pedig hosszú éveken át felívelés volt jellemző: a fiatalok szívesen tanultak sokáig, az általános iskolából gimnáziumba, onnan egyetemre, főiskolára készültek. Most azonban – mutat rá a kutatás – az alacsonyabb végzettségűek aránya nő. A kutatóintézet most a 2016-os adatokat adta közre.

Vegyük például azokat, akik nyolc általánost végeznek. 2005-től 2014-ig csökkent a számuk, 14 százalékra, majd újra többen lettek: 2016-ban már 16,5 százalék. Nőtt a szakiskolások csoportja is (2016-ban 14,5 százalék, pedig 2012-re már 13 százalékra csökkent), csökkent viszont az érettségizettek aránya: 2016-ra 60,5 százalékra esett vissza a korábbi 62 százalékról.

Kiderült az is, egyre többen hagyják el idő előtt az iskolát. Iskolaelhagyónak azokat a fiatalokat nevezik az Európai Bizottság meghatározása szerint, akiknek általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségük van, de már nem tanulnak, nem vesznek részt semmilyen képzésben. (Ebben a jelenségben bizonyára szerepet játszik az is, hogy pár évvel ezelőtt 16 évre csökkentették a tankötelezettségi korhatárt.) Ők valószínűleg nem otthon lopják a napot, ám képzettség hiányában közmunkásként tudnak csak elhelyezkedni. Ezt bizonyítja az adat, miszerint az utóbbi években szignifikánsan nőtt a fiatalkorú közmunkások száma, jellemzően vidéken, a szegényebb országrészekben.

A legtöbb fiatal közmunkás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyében dolgozik: a 20–24 évesek között 8 százalék az arányuk. Ahogy idősödnek, egyre többen kapnak állást így: 25–29 évesek között 12 és 11 százalékuk dolgozik közmunkásként a két említett megyében.

Az országon belül egyébként jelentős eltéréseket láthatunk. Kiderült például, hogy Tolna, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 20 és 24 év közötti népesség több mint 20 százalékának volt csak legfeljebb általános iskolai végzettsége. Összehasonlításképp: ez az arány Győr-Moson- Sopron megyében 5, Csongrádban pedig 6 százalék.