Stonehenge építőtábora

A feltárt régészeti helyszín jellegzetes példája az Európa-szerte korábban fellelt neolitikus földmunkáknak: ezek nagyjából kör alakú, koncentrikus árkokból és azokat határoló, gyűrű alakú, domború sáncokból, valamint keresztező utakból álló táborok. A feltárások során kilenc faoszlop maradványai is előkerültek, amelyek Stonehenge tájolásához hasonlóan helyezkednek el. Stonehenge-től sétányi távolságra fekszik a larkhilli lelet, ami arra utal, hogy afféle tervrajzként használták a híres kőegyüttes későbbi felépítéséhez.

A régészek szerint a táborhely körülbelül 600 évvel Stonehenge első változata előtt készülhetett, s kövek helyett még faoszlopokat állíthattak a megfelelő pontokra. A köveket csak 500 évvel később, i. e. 2500 körül kezdték a végleges helyszínre szállítani. A larkhilli tábor a kőkorszak végén épült, a térségben élők akkoriban kezdtek áttérni a vadászatról a mezőgazdasági termelésre.