Viszályok és viszolygások

Legalábbis ezt indítványozza az Európai Bizottság, amelynek nem döntéshozó, csak javaslattevő szerepe van a bővítés ügyeiben. Az utolsó szót az EU két törvényhozó testülete: a tagállamok kormányaiból álló Tanács és az Európai Parlament mondja majd ki.

Messze még 2025, de az uniós országok vezető diplomatái februári nem hivatalos ülésükön máris összevitatkoztak azon, hogy nem korai-e a javasolt céldátum. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter például úgy véli, hogy hét év múlva már késő lesz közös asztalhoz ültetni a két nyugat-balkáni országot.

Kína, Oroszország és Törökország is gazdasági és politikai befolyásért verseng a térségben. Szerinte 2022 lenne a csatlakozásuk ideális időpontja. Karl Erjavec szlovén tárcavezető viszont túl korainak tartja a 2025-ös tagfelvételt, ismerve a régió országai előtt álló feladatok súlyát.

Az immár EU-tag Szlovénia és Horvátország már több mint húsz éve vitatkozik egy tengeri öböl hovatartozásáról, és még mindig nem jutott dűlőre. A volt jugoszláv tagköztársaságok kapcsolatát tucatnyi határvita és egyéb két-, illetve többoldalú konfliktus terheli. Erjavec szerint ezeket lehetetlen lesz rövid idő alatt rendezni. Elég csak Szerbia és egykori tartománya, az éppen 10 éve függetlenné vált Koszovó viharos viszonyára gondolni. Különösen, hogy az Európai Bizottság világossá tette: a csatlakozásnak az is feltétele, hogy az érintettek oldják meg nézeteltéréseiket. Az EU nem akar újabb viszályokat importálni.

Brüsszelben a Nyugat-Balkánon virágzó korrupciót és szervezett bűnözést is a tagfelvétel fő akadályának tartják. Az uniós tagságra áhítozó hat országnak meg kell fékeznie a kábítószer-kereskedelemmel, ember- és fegyvercsempészettel foglalkozó bűnbandákat, ha komolyan szeretnének csatlakozni az integrációs szervezethez. Legalább ilyen fontos, hogy megerősítsék demokratikus intézményeiket, tiszteletben tartsák az emberi jogokat és a jogállamot. De a hatok fogadására az Európai Uniónak is fel kell készülnie: jó néhány tagország belefáradt a 2004 óta tartó újabb és újabb bővítési hullámba.

Halmai Katalin,
Brüsszel