Néptelenedő falvak

A népesség korösszetételét illetően a gyermekek aránya az utóbbi 150 évben 2016-ban volt a legrosszabb. Az 1910-es években az össznépességnek még több mint egyharmada gyermek volt, száz évre rá már az egyhatodát sem érte el. Összességében elmondható, hogy amióta hivatalosan mérik az adatokat, még soha nem élt ilyen kevés gyermek Magyarországon, és soha nem élt ilyen sok idős: ez utóbbiak aránya még ötven éve is 10 százalék alatt volt, ami ehhez képest mára már csaknem megduplázódott.

A kistelepüléseket az országos átlagot tekintve sokkal nagyobb mértékben érinti az elöregedési folyamat, mint a városokat – erősítette meg feltevésünket Kapitány Balázs demográfus. Hozzátette, hogy az átlag ebben az esetben nagyon komoly különbségeket fed el.

A kistelepülések többségét kitevő elöregedő, fogyó, néhány esetben elnéptelenedő falvak mellett találunk számos olyan települést is, amelyeknek a népesedési helyzete nem aggasztó, kilátásai hosszú távon jók. Ez utóbbi települések is két részre oszthatók: míg az észak-magyarországi zsákfalvak lakóinak társadalmi helyzete kedvezőtlen, addig a város vagy üdülőövezet közeli, szép fekvésű falvak korszerkezetéhez jómódú lakosság társul. A rossz népesedési kilátású falvak helyzete sem egységes, így a megoldás sem lehet az. A jövőkép kialakításában nagy szerepe lehet a helyi vezetésnek, véli a szakember.