Picasso vonz, mint a mágnes

Mielőtt világgá megyünk, időzzünk kicsit a hazai kiállítóhelyeken. A három leglátogatottabb múzeumunk évek óta a Magyar Nemzeti Galéria, a Mátyás-templom és az egri Dobó István Vármúzeum. E három intézmény fogadta 2016-ban a látogatók 13 százalékát – ez derült ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közreadott statisztikából, amely a 2009-től 2016-ig terjedő hét év múzeumlátogatottsági adatait elemzi. A hazai kiállítások összesen 10,4 millió embert vonzottak; úgy becsülik, ebből 2 millió a külföldi. (Összehasonlításképpen: 2016-ban mintegy 7 millióan látogattak színházba.)

A hazai múzeumok időszaki kiállításai közül a külföldi alkotók munkásságát bemutató tárlatok vonzzák a legjobban a közönséget. A Magyar Nemzeti Galéria viszi a prímet: a Picasso – Átváltozások 209 ezer, míg a Modigliani 142 500 érdeklődőt hozott a múzeumnak.

A hazai művészek tárlatai közül Keleti Évának a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett fotókiállítása bizonyult a leglátogatottabbnak. Picasso és Modigliani magyar sikere is igazolja az általános tendenciát: a világon szinte mindenhol még mindig az impresszionista és a modern francia művészet generálja a leghos?- szabb sorokat a kiállítótermek előtt, akár egyéni, akár csoportos kiállításról legyen szó.

A garantáltan nagy tömegeket vonzó nevek közé tartozik Vermeer (bizony, Rembrandt már hanyatló márkanév), Michelangelo, Leonardo, Caravaggio, Velázquez, a nagyobb impresszionisták és posztimpresszionisták, Picasso.

Ugyanakkor eme „divat” változása is tetten érhető: a fiatalok szemében mondjuk Monet tavirózsái már akkor is kókadtak, ha Van Gogh napraforgói még tartják magukat – a fiatalok inkább választják a kortárs vagy modern művészettörténetet a klasszikusok helyett.

Európában 2016-ban a leglátogatottabb múzeumnak a Louvre bizonyult, amely ugyanebben az évben a világranglistán a harmadik helyet foglalta el. A legjobb tízben előkelő helyen szerepelnek a londoni múzeumok (British Museum, National Gallery és Tate Modern), a New York-i Metropolitan Museum és a Vatikáni Múzeumok, az első húszba pedig bekerültek a tajvani Nemzeti Palotamúzeum és a szentpétervári Ermitázs is. A legjobbak között új szereplő a madridi Reina Sofía, melynek kiállításait 2016-ban több mint 3,6 millióan nézték meg.

Ugyanakkor az is igaz, hogy Louvre-ba kevesebben váltottak belépőt, mint az előző évben: a 2015-ös 8,5 millió látogatóval ellentétben „csupán” 7,4 millióan. Párizsnál maradva: a Museé d’Orsayt is 10 százalékkal kevesebben látogatták. Más híres múzeumokban szintén visszaesés mutatható ki; például a belgiumi Királyi Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Modern Művészeti Múzeum és a Magritte Múzeum egy év alatt több mint egyharmadát elvesztette vendégeinek.

Az okot a nemzetközi terrorizmusban és az újabb támadásoktól való félelemben látják a szakemberek. A fenyegetett országokban a terrorveszély vesztesei azok a múzeumok, ahol a külföldi látogatók aránya az átlagosnál magasabb, hiszen sokan más, kevésbé kockázatos úti célt választanak.

A terrorizmus olyan, mint az infarktus: nincs százszázalékos védelem ellene, mégsem lehet egyvégtében rettegni tőle – mondta lapunknak Michalkó Gábor turizmuskutató.

Évente 1,2 milliárd ember utazik világszerte; annak ellenére is útra kelnek, hogy a háborúskodások és a sűrűsödő terrortámadások miatt a Föld még kevésbé békés hely lett 2016-ban, mint egy évvel korábban volt. Az utazás nem vált veszélyesebbé, csak többet beszélünk a biztonságról, véli a szakember. A legtöbb gyilkosságot még mindig nem a terroristák vagy a háborús konfliktusok résztvevői követik el: 13-szor annyi, vagyis 437 ezer fő esik „egyszerű” emberölés áldozatául a vizsgált 163 országban.

A Louvre előkelő helyezésén túl mindenképpen érdekes, hogy immár a mesés keleten is öregbíti hírnevét: tavaly novemberben Macron francia elnök és egy sor arab előkelőség részvételével megnyílt az arab világ első univerzális múzeuma, a világhírű francia múzeum testvérintézménye, a Louvre Abu Dhabi. (Picit irigyeljük a Louvre és még néhány francia múzeum problémáját, amelyek jóval több műkinccsel rendelkeznek, mint amennyit be tudnak mutatni.) Az üzlet lényege: az Egyesült Arab Emírségek harminc évre több mint félmilliárd dollárt fizet a Louvre márkanév használatáért, továbbá a Louvre, a Musée d’Orsay és a versailles-i palota felbecsülhetetlen értékű remekművek százait kölcsönzi kiállításra 750 millió dollár értékben a francia építész, Jean Nouvel tervei szerint felépített múzeumnak. Átmenetileg itt látható Gauguin, Van Gogh, Picasso, Rodin és Da Vinci alkotásai mellett egy fáraó csaknem  3000 éves szobra, Nagy Sándor és Szűz Mária mellszobra, továbbá a Korán egy antik példánya.

Láthatók még Közel-Keletről származó antik műkincsek, közöttük egy több mint 8000 éves, jordániai monumentális kétfejű mellszobor és egy szaúd-arábiai, 350 ezer éve készült prehisztorikus kőszerszám. A nyitottság és a tolerancia jelképei.