Rozsdakertből rózsakert

A kert maga is műalkotás, és nem lenne szabad parkolót építeni az egykor fontos kertrészek helyén – erre Alföldy Gábor tájépítész figyelmeztetett minap az egri várban rendezett konferencián. Fontos, hogy a kastélyok, kórházak, villák sokszor elhanyagolt történeti kertjeit hitelesen helyreállítsák, folyamatosan gondozzák, látogathatóvá tegyék és bemutassák. A mulandó értékek megóvására az utóbbi évekből már láthatunk néhány szép példát – a tájépítész olyan helyekre kalauzolt előadásával, amelyek megújulásában maga is közreműködött. A helyreállítást ma már kötelezően tudományos dokumentációra alapozzák.

Szerencsés esetben sok emlék árulkodik a virágzó kertek históriájáról: levéltári források, festmények, családi képek, térképek, de a helybeliek is mesélnek, hol milyen fa vagy lugas díszlett. A kutatók árkokat ásnak, a helyszínt egy régész alaposságával vizsgálják meg.

Fertődön hajdan a hercegnő rózsakertje illatozott, de később lepusztult „rozsdakertre” hasonlított – ilyennek látta a tájépítész a „magyar Versailles” néven ismert Esterházykastély kertjét, amely uniós támogatásból újult meg. A dzsungelből aztán kibontakozhatott a többhektáros terület egykori szépsége: sétautakkal, angolparkkal. A herceg kosfejes vázákkal díszített szökőkútja visszakapta régi „vízképét”, a rózsakertet pedig több ezer magyar nemesítésű rózsatővel ültették be – ezért is érdemes ellátogatni Fertődre.

„Üdvözlet Füzérradványból” – képeslapok és festmények is segítették a festői fekvésű Károlyi-kastélyt övező, 90 hektáros tájképi kert rekonstrukcióját. A csodálatos táj adottságait kihasználó park növényállománya rettenetes állapotban volt a tájépítész szerint, holott itt működött 1938 tavaszától az ország első kastélyszállója, amely síelésre, fürdőzésre is invitálta a luxusra vágyó úri társaságot.

Vadászat után a kandalló tüzénél melegedtek a vendégek. A tóval ékesített, szépen rendbe hozott kastélykert ma is kiadós sétára csábít.

A dobai Erdődy-kastély kertjéről a grófi család levelezése is árulkodott. A gróf megírta feleségének: úgy vágatta vissza a fákat, hogy a nyiladékban megcsodálhassák a közeli templom tornyát. A Somló-hegy tövében álló kastély 90 hektáros kertjét együtt tervezték, négy halastó díszítette fénykorában, ám később elvadult a terület, így a munkálatokat bozótirtással kellett kezdeni. Alföldy Gábor szerint példaértékű, hogy noha a megújult kert kezelője a Veszprém megyei kórház, külön kertészt vettek fel a növények gondozására.

A dégi Festetics-kastély Pollack Mihály alkotása, és 300 hektáros kerttel büszkélkedhet, vagyis háromszor férne bele a budapesti Városliget. Itt húzódott 2,2 kilométeren át az ország leghosszabb kastélyparki tava, amely benádasodva várta a helyreállítást: 140 ezer köbméter iszapot kotortak ki belőle. A megszépült kert ma kilenc kertésznek ad munkát. A kastélyban volt a szabadkőművesek titokzatos fészke, de látványos a parktó szigetén álló Hollandi-ház is, mely remélhetőleg a kastélyprogram révén újul meg: ezt egy tüdőbajos grófnő gyógyítására emelték.