Zavarba hozta a tudományt

„Rövid három hónap alatt legalább hatmillió lélek pusztult el a spanyol influenzában vagy az influenza nyomán fellépett komplikációkban az egész világon. Egyes jelentések ennél még jóval magasabbra teszik az áldozatok számát” – jelentette a járvány után megjelent egészségügyi felvilágosító kötet. A spanyolnáthának nevezett kór valójában az amerikaiak között tarolt legelőször, ott ütötte fel a fejét 1918 márciusában: egész családok haltak ki. Az amerikai doktorok elismerték, hogy a ragályos betegség zavarba hozta az orvostudományt. Éppen olyan tehetetlenül álltak vele szemben, mint hajdan a himlő, a kolera és a sárgaláz pusztításával.

Jelen betegség oka ismeretlen – summázták a véleményüket. Annyit azért tudtak, hogy a ragályos influenzát „csírák” terjesztik, de azokat nem tudták azonosítani. A leggyakoribb szövődmény a tüdőgyulladás volt, amely az esetek felében halállal járt. Súlyos komplikációnak számított a szívbaj is. Azt sem értették, hogy miért a 20–45 év közötti fiatal felnőttek köréből került ki a legtöbb áldozat, míg az időseket viszonylag megkímélte a kór. Ma már tudjuk a választ: a korosabbak a korábbi influenzajárványokat átvészelve védettséget szereztek.

Egy évszázada hogyan próbálták kezelni az influenza A vírusa okozta fertőzést? „Az egyetlen helyes dolog, amit tehetünk ilyenkor, az, hogy pihenni hagyjuk a testet” – írta 1919-ben Kress doktor. Olyan „gyógymódokat” alkalmaztak, mint a borogatás, az ágyban vett lábfürdő, a forró csípő és lábszárpakolás, az inhalálás, no és a gyakori beöntés. A lázas beteget igyekeztek elkülöníteni, aki ápolta, gézálarccal védekezett.

A villámgyorsan terjedő világjárvány 1918 tavaszán kezdődött, de később újból fellobbant. Idehaza is mindenkit óvtak, hogy ne menjen tömegbe, de a rendszabályok mit sem segítettek. Hiába zárták be 1918 őszén hónapokra a budapesti mulatókat, színházakat, iskolákat. Még 1920 telén is ezt írták a lapok: „A spanyol járvány terjedésének úgy látszik, nem tudnak véget vetni.

Napról napra emelkedik a megbetegedések száma, és ami még szomorúbb, a halálozási arányszám is veszedelmesen emelkedik.” A kiszolgáltatott emberek abban bízhattak: ha orvosaik tanácsát megfogadva sokat vannak a szabad levegőn, gyakran szellőztetnek, s nem dohányoznak, elkerüli őket a fenyegető ragály.