Felrúgott atomalku

Donald Trump – választási ígéretének megfelelően– bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. Az amerikai elnök újból szankciókkal sújtja Teheránt, mondván, az Obama-korszak külpolitikailag legsikeresebbnek tartott egyezségét az iráni fél megszegte.

Ország-világMarkos Mária2018. 05. 19. szombat2018. 05. 19.

Kép: An Iranian man works at the phase 19 of the South Pars gas field facilities near the southern town of Kangan on the shore of the Gulf on January 22, 2014. South Pars, a huge offshore natural gas field shared between Iran and Qatar, holds around 14 trillion cubic metres of gas. AFP PHOTO/BEHROUZ MEHRI / AFP PHOTO / BEHROUZ MEHRI, Fotó: BEHROUZ MEHRI

Felrúgott atomalku
An Iranian man works at the phase 19 of the South Pars gas field facilities near the southern town of Kangan on the shore of the Gulf on January 22, 2014. South Pars, a huge offshore natural gas field shared between Iran and Qatar, holds around 14 trillion cubic metres of gas. AFP PHOTO/BEHROUZ MEHRI / AFP PHOTO / BEHROUZ MEHRI
Fotó: BEHROUZ MEHRI

Donald Trump szörnyűnek és egyoldalúnak nevezte a megállapodást, amely szerinte nem hozott békét, és nem is fog. Ráadásul azt is kijelentette, hogy Irán hazudott az atomprogram beszüntetésével kapcsolatosan. Állítása szerint a közel-keleti ország támogatja a terrorizmust – a Hezbollah libanoni és a Hamász palesztin mozgalmat, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot. Azt mondta, a nukleáris program korlátozásáról született iráni ígéret valójában nagy hazugság volt. Vajon mi igaz az elnök kemény kijelentéseiből?

– Azt egyelőre senki nem tudja, miért ne tartották volna be ezt a programot. A Trump-féle irányzatot képviselők már régóta mondogatták, hogy Iránnak a ballisztikus rakétafejlesztési programját is meg kellene állítania, miközben ez soha nem volt a megállapodás része, jog szerint tehát nem kérhető számon – vázolja a helyzetet dr. Feledy Botond külpolitikai szakértő.

Arról jóval kevesebb szó esik Irán kapcsán, hogy az energiaárak befolyásolása alapvető a palagázszektorban egyre érdekeltebb Egyesült Államoknak. Az új amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo megerősítette, hogy az iráni szankciók megszűnésével az elmúlt években lendületet vett a teljes iráni olaj- és gázszektor, s az államkincstár elkezdett szépen hízni, amiből komoly támogatást nyújtottak a jemeni és szíriai siíta párti milíciáknak. Ha közvetetten is, de Feledy Botond szerint ebből a szempontból igaz az az elnöki kijelentés, miszerint a megállapodás nem hozott békét.

A másik, eddig megfejthetetlen kérdés ugyanakkor az, mi hozza meg valójában a várt békét. Az, ha újból bevezetik a szankciókat, vagy ha tárgyalnak és bővítik a megállapodás körét, ezáltal a Nyugat, magához láncolva kiszámíthatóbbá teszi az iráni rezsim mozgását. Ez utóbbit az európai tengely képviseli, mégpedig nem véletlenül. Az öreg kontinensnek kőkemény üzleti érdekei vannak Iránban, csak az Airbus 100 darab repülőgép leszállítását ígérte meg Teheránnak, s a francia Total is iráni gázmezőkre készült. Ha a Trumprezsim Európának nem is, a térségben lévő két legfontosabb szövetségesének kedvez a döntéssel. Izraelt és Szaúd-Arábiát Trump hozta vissza az amerikai szövetségi térképre. Első külföldi útjainak egyike a világ 2017-ben legnagyobb fegyverimportőrének számító Rijádba vezetett, s három számjegyű, dollármilliárdokban mérhető fegyverbizniszt hozott akkor tető alá. Nem mellékesen az izraeli miniszterelnökkel, Benjamin Netanjahuval is jó barátságot ápol. A regionális harcok szinten tartása, a síita–szunnita konfliktus parazsának időnkénti megpiszkálása a fegyvergyártás szempontjából sem elhanyagolható tétel az amerikai gazdaságnak.