Harc a titkosszolgálatokért

A szélsőséges szervezetekkel, terrorista jelenségekkel, kémkedéssel, nemzetközi fegyverkereskedelemmel, nukleáris anyagok kereskedelmével, s ezen a téren szervezett bűnözéssel szemben harcoló intézménybe a korrupciós államügyészség emberei „robbantak be”, az intézmény vezetőjét és további három munkatársat keresve. Furcsa volt, hogy előzetes bejelentés nélkül jöttek, de az még inkább, hogy akciójukat nem a terrorelhárítás, nem is a saját katonai egységgel rendelkező korrupciós rend- őrség biztosította, hanem a közlekedésrendészet utcai bűnözéssel is foglalkozó részlege. Ők viszont vagy hatvanan adták a kíséretet, teljes fegyverzetben, golyóálló sisakban és mellényben. 

A legfurcsább azonban az volt, hogy a hivatalon belüli, úgynevezett extrém részleget – ahol Ausztria bal- és jobboldali szélsőségeseinek, terrorgyanús személyeinek, az államrendszert tagadó, adót nem fizető identitásosok, politikai iszlámhívők adatait tárolják – is meglátogatták, a vezetőjét tanúként kihallgatták. S miközben a kihallgatás folyt, a teljes számítógépes anyagot magukkal vitték. Külön pikantériája a történetnek, hogy a BVT portásai jegyzőkönyvben rögzítették a kivitt anyagokat: eszerint mobiltelefonokat, asztali számítógépeket, pendriveokat, majd 400 oldalnyi gépelt szöveget, 315 darab CD-t és DVD-t hurcoltak magukkal a kollégák. 

A hivatalos indokolás szerint a BVT vezető- je, a jó ideje szabadságolt Peter Gridling és három munkatársa ellen nyomoztak, s kerestek terhelő bizonyítékokat korrupciós gyanúval. Négy tanú vallomására, egykori BVT-s dolgozók állításaira alapozták a vizsgálatot. Nevüket most hozták nyilvánosságra. Hárman közülük számítógépes munkatársak, a negyedik egy pszichológusnő, aki magas néppárti kapcsolatok révén került az alkotmányvédelmi hivatalba, de már elhagyta a szervezetet. 

Az elmúlt hetekben rengeteg hír látott napvilágot az esettel kapcsolatosan, maga az államelnök is állásfoglalásra kényszerült. Alexander Van der Bellen érthetetlennek tartotta a történteket, s vizsgálatot sürgetett. Az esethez közelebb állók szerint váratlan brutalitással hatalmi harcra került sor. A decemberi kormányalakítás következtében a koalíció kisebbik pártjának, a szélsőjobboldali szabadságpártnak (FPÖ) a kezébe kerültek ugyanis a fegyveres testületek, a rendőrség és a katonaság, azaz a belügyi és a védelmi tárca. De ezekkel együtt teljes felügyelethez jutott a párt a két minisztériumhoz tartozó titkosszolgálatok felett is. 

A BVT és a szövetségi bűnüldöző központ – az egyik legjobban tájékozott ellenzéki politikus, Peter Pilz szerint – 17 éve a néppárt irányítása alatt áll, vezetőik hallani sem akarnak arról, hogy az FPÖ embereinek adják át a hatalmat. Úgy működnek, mint állam az államban, munkájuk átláthatatlan. Pilz információi szerint a BVT élén álló emberek nagyon szorosan együttműködnek, információkat csereberélnek külföldi titkosszolgálatokkal, főleg oroszokkal. A zöld pártból kivált Peter Pilz időszerűnek találja a néppárti vezetők eltávolítását, még akkor is, ha ő maga is helyteleníti a szerinte egyértelműen FPÖ- puccsnak mondható fellépést. Az akció miatt Herbert Kickl belügyminiszterre zúdult bírálat, az FPÖ legkeményebb politikusa azonban megvédte munkatársait. 

A parlamenti vizsgálat a koalíció nagyobb pártja, a néppárt hallgatólagos segítségével dőlt el, ami megerősíti, hogy a belbiztonsági hivatal örvén a két politikai erő hatalmi harcáról van szó.