Levegőért kiált a világ

Bolygónk levegője olyannyira szennyezett, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb becslése szerint világszerte tízből kilenc ember egészségtelen levegőt lélegez be – adta hírül az MTI. A légszennyezés a negyedik legmagasabb kockázatú halálok, mintegy 7 millióan veszítik életüket a levegőben szálló finompor miatt, amely megül a tüdőben, s agyvérzést, szívbetegségeket, tüdő- rákot, krónikus tüdőbajt vagy légúti fertőzéseket okozhat.

A halálesetek több mint 90 százaléka az alacsonyan vagy közepesen fejlett országokban történik, aminek a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz szerint egyszerű a magyarázata: akárcsak más közjavak, úgy a tiszta levegőhöz való hozzáférés esetében is óriási a társadalmi egyenlőtlenség, s bár a légszennyezettség mindnyájunkat fenyeget, a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb emberek viselik a legnagyobb terhet. Hiába hoznak újabb és újabb rendeleteket az üvegházhatású gázok és a szén-dioxid csökkentésére, idén áprilisban 800 ezer éves rekordjára ugrott a Föld légszennyezettsége! A káros részecskék száma ugyanis el- érte a 410.30 parts per million mennyiséget: vagyis egymillió kiló földben vagy liter vízben 410,30 kilogramm káros anyagot találunk.

A világ tíz legrosszabb levegőminőségű városa az ázsiai országokban található, a feketelistát India vezeti. Magyarország sajnos közelít az élvonalhoz, tehát van miért aggódnunk. Az utóbbi években utolértük a hírhedten koszos levegőjű Kínát: egymillió lakosra számítva majdnem annyian halnak meg nálunk évente a légszennyezettség és az ózon miatt, mint a télen hónapokra szmogba burkolózó és ezért szinte élhetetlenné váló ázsiai országban. Bár az ipar jelentette légszennyezés alacsonyabb lett, ám a magyar háztartások közül sokan tértek át a szilárd fűtőanyagokkal tüzelésre, ami a téli hónapokban a legfőbb szennyezőforrás. S míg Európa számos országában már korlátozzák a dízelüzemű gépkocsik használatát, Magyarország a nyugaton kiszuperált öreg dízelautók egyik temetőjévé vált.

A légszennyezettség hazánkban a megengedett 35 helyett több mérőállomáson évente akár 100 napon át is eléri az egészségügyi határértéket, ami különösen veszélyes a lakosság érzékenyebb csoportjaira, például az időskorúakra, a krónikus légúti betegségekben szenvedőkre vagy a gyermekekre.

Elgondolkodtató, hogy a nagyvárosban élő gyerekek körében jóval magasabb az asztmás és allergiás betegek száma, ami egyértelműen összefügg a levegő szennyezettségével. A legkiszolgáltatottabbak a babakocsiban tolt kicsik, akik éppen a kipufogók magasságában szippantják be a szmogot. De az asztmások is jól teszik, ha nemcsak a levegő pollenkoncentrációját, hanem a légszennyezettségi adatokat is állandó figyelemmel kísérik.