Búcsú a kedvezménytől

Bármennyire fájdalmasnak tűnik is, van logika abban, hogy a kormány beszántja a béren kívüli juttatások rendszerét. A cafeteriát évek óta számos bírálat érte, és nem csupán az adminisztrációs többletmunka miatt, hanem azért is, mert nem mindenkinek járt, és nem is minden munkáltató tudta adni. Sok dolgozó viszont minden hónap elején felvehette például a hideg- és melegételutalványát, a juttatást bérletre válthatta, üdülésre fordíthatta, és akár lakáscélra, öregkori előtakarékoskodásra is félretehette. A gazdasági kabinet álláspontja viszont ma már egyértelmű: munkáért bért kell adni, ezért 2019. január 1-jétől „a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak”.

A kivezetésben a kormány hajthatatlan, amit a munkaerőpiac szereplői alighanem kénytelenek lesznek tudomásul venni. A kérdés csak az marad, hogy a béren kívüli juttatások megszűnésével a munkavállalók kapnak-e bármiféle kompenzációt, vagy le kell nyelniük a békát: a jövőben a bérükből kell fizetni például a bérletet, és melegétel-utalványok helyett bankókkal fizetnek a pénztárnál. A kormány szerint a munkáltatóknak a cafeteria megszüntetésével párhuzamosan fizetést kellene emelniük. Ezt azzal indokolják, hogy javul a gazdasági környezet, de a munkáltatók közül aligha fogja mindenki tényleges fizetésemeléssel kompenzálni a béren kívüli juttatás rendszerének radikális szűkítését. És még az is elképzelhető, ha megteszik is, a dolgozó kevesebb pénzt visz majd haza, mint amennyiből eddig gazdálkodhatott.

Az előnyök és hátrányok tekintetében azonban mégis van haszna a cafeteria kivonásának: tisztul a bérfizetések rendszere.