Gyenge forint drágít

Mi köze van a magyar búza árának a török, olasz és spanyol politikai és gazdasági problémákhoz? Nagyon sok: ugyanis ez az egyik fő oka annak, hogy romlik a forint. Míg az év elején még 310 körül váltották az eurót, mostanában már elértük a lélektani határnak számító 322 forintos szintet is. Igaz, hogy e sorok írásakor már „csak” 318-319 forint volt egy euró, de ez még mindig sok. Viszont egyrészt örülnek a mezőgazdászok, hiszen emiatt lett tartósan magas a búza és az árpa ára: nagyjából 10 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor aratás előtt. De a kukorica is ehhez igazodik, s a repce és a napraforgó is nagyobbat esett volna a forintromlás nélkül. (Ennek elsődleges oka az amerikai–kínai vámháború, ami miatt Kína akkora mennyiségű szója és szójatermék előtt húzott fel vámsorompót, ami már lenyomta a nemzetközi árakat.) Mindenki, aki valamely terméket az országon kívül értékesít, jól jár a forint gyengülésével. Nem így az importot is felhasználók, nekik ugyanis több forintot kell kiadniuk.

A forint gyengülése (más okokkal együtt) itthon okozhat szinte az élet minden területére kiterjedő drágulást. Hat éve nem látott szintre drágult az olaj, ami húzza magával a földgáz árát is. Márpedig, ha ezek drágulnak, többe kerülnek a belőlük készült termékek (műtrágyák, mű- anyagok stb.), a közlekedés, a fuvarozás. Az olajár változását két fő tényező váltotta ki: az egyik szintén Trump amerikai elnöktől ered, mert Iránnal szemben felbontotta az atom megállapodást és emiatt csökkenhet Teherán olajimportja; míg a másik az egyre több alapanyagot, energiát igénylő általános gazdasági fejlődés.

Mindezek együttes hatását a leggyorsabban a benzinkutakon tapasztaljuk: megtörtént, hogy 10 forinttal lett drágább a benzin és a gázolaj – már megint átléptük a több éve nem tapasztalt literenkénti 400 forintos határt. Egy liter üzemanyag 50 forinttal kerül többe, mint egy éve. Ez kihat szinte mindenre: drágulhatnak a közlekedési tarifák, nő a fuvarozási költség stb., ami pedig csaknem az összes termék árára kihathat, hiszen költségnövekedést jelent a termelőnek és a kereskedőnek egyaránt.

Nagy kérdés, mit tesz a magyar kormány: hozzányúl-e olyan gyorsan a gáz árához is, mint az üzemanyagokéhoz? Vagy netán kompenzálja esetleges adómérsékléssel? Van egy kis játéktér, de nem túl sok, mivel az uniós előírást is be kell tartania, ami szerint egy alsó határ alá nem mehet az adók mértékével.

Tehát amennyiben az említett három európai ország gazdasági problémái nem oldódnak meg mielőbb, és az olaj ára tartósan magasan marad, akkor nagy az esélye a hazai élelmiszer-drágulásnak és az évek óta nem tapasztalt magasabb inflációnak egyaránt. Ez utóbbi kamatpolitikai váltást is kikényszeríthet, ami viszont már a hitelezést és a megtakarítást is befolyásolja, élén a kölcsöntőke-részletek nagyságrendi növekedésével.