Sportnapló

Meglehetősen kanyargós út vezetett a világraszóló sikerig. Marci anno remekül kezdte: 2010-ben, 18 évesen a tenisz szentélyében, Wimbledonban junior Grand Slam-tornát nyert. Ezt követően történt, hogy a Nyíregyházi VTC első osztályú csapatbajnoki mérkőzést játszott. Fő- ként az akkor 18 éves Marci miatt szépszámú közönség állta körül a pályát, ahol a kedvencük némi csalódásra 7-5, 3-6, 4-6-ra kikapott az MTK-s Pákai Norberttől.

– Milyen érzés volt a szenzációs siker után hazai pályán vereséget szenvedni? – kérdeztem a még lihegő játékost. – Különösebben nem rázott meg, az ellenfelem jól játszott. A vereséget a csapat miatt sajnálom, nekem mindenem Nyíregyháza! Németországban tréningezem, de a meccsekre hazajárok. Az a tervem, hogy a világranglistán a legjobb 100 közé kerüljek – válaszolta.

Hogyan jön ide Németország? Úgy, hogy 2002-ben a tízéves, rendkívül tehetséges gyereket Bige László vállalkozó, a nyírségi klub elnökével az élen pártfogásába vette az egyesület. Amikor a támogatói látták, hogy Marci kinőtte a hazai „iskolát”, az elnök – két vállalkozó társával együtt – összedobta a pénzt, és a fiút beíratták a stuttgarti First Lane tenisziskolába. A srác idehaza már a válogatottságig vitte, amikor fegyelmi problémák miatt kikerült a legjobbak közül. Ekkor még azt is fontolgatta, hogy felhagy a sportolással – szerencsére nem tette. Genfi ragyogó győzelme után a világranglistán a 47. helyezésre számíthat, így messze túlszárnyalta saját várakozását. Sávolt Attila edző nagyszerűen tudja, hogy a versenyzőjével szemben mikor kell felemelnie a hangját, s ez az eredményekben is megmutatkozik. A döntőben a „nagy dumás” amerikai Steve Johnson, aki szintén top 50-es játékos, már 6-2, 3-0-ra vezetett, ám Marci innen is megnyerte a meccset. Hogy miért? Mert az edzője keményen rászólt, hogy ne kövesse ellenfelét a szócsatákban. Fucsovics bólintott, onnantól fogva csendben tette a dolgát – egészen a győzelemig.

Egyszer megkérdeztem Marcit: – Ha valamely társaságban megjelennél egy ismert magyar focistával, kinek lenne nagyobb sikere? – Természetesen a focistának – válaszolta szerényen.

Hát nem tudom, a világranglista 47. helyezettjének hasonlóképpen kishitűnek kéne lennie?