Bezárul az áfakapu

Elképesztően, ötödével is drágulhatnak az új építésű ingatlanok, ha 5 százalékról 27-re emelkednek az épített házakra vonatkozó áfaterhek. A lakásépítési piac szereplői szerint ez az egyik indok arra, miért nem kellene hozzányúlni a lakásáfához. Miközben Varga Mihály gazdasági miniszer az elmúlt években többször, több helyen is elmondta, hogy a kedvezményes határidő 2019 végéig tart.

A kormány még 2015-ben döntött arról, hogy 2016-tól 27 százalékról 5 százalékra csökkenti a lakásáfa mértékét. Az indoklás szerint ez nem csak esélyt adhat az otthonteremtésre, de ezzel felpöröghet a lakásépítés, és meglódulhat az építőipar. A rendelet nem kastélyokra, nem kúriákra vonatkozott, hanem olyan léptékű (150–300 négyzetméter közötti) ingatlanokra, lakásokra és családi házakra, amelyekben elfér egy család.

Az áfacsökkentés hatását jól mutatja, hogy – a KSH adatai szerint – 2017-ben negyven százaléknál is több lakás, ház épült, mint 2016-ban. A lakásárak viszont – az családi otthonteremtési kedvezmény (csok) kiterjesztésével együtt – megindultak felfelé. Vagyis a lakásépítés pörgetése és a kedvezmények bevezetése drágulással járt. Valamint olyan hozadéka is volt, amellyel a kezdetekkor csak kevesen számoltak: az építőiparban jelentkező szakember-, munkaerő-, készlet- és nyersanyaghiány. Most tehát nem történik más, mint hogy utolsó szakaszába lép a kedvezményes áfaidőszak, 2020-tól pedig visszaáll a régi áfarend az építőiparban – csak éppen addigra már minden sokkal drágább lesz, mint négy évvel ezelőtt vagy éppen 2018 nyarán.