Győztek a tejesek

Ma 250, a jövő hónapban 267, januártól – ha az áfa tényleg 5%-ra csökken – 243 forint lehet a 2,8%-os zsírtartalmú ESL-tej literje. A kormány döntése, hogy a tartós tejek áfája 18-ról 5%-ra csökken 2019-től – ez az előbb említett ESL- és az úgynevezett UHT-tejre is érvényes. Vagyis a változás nem csupán az egész folyadéktej-fogyasztásban mindössze 15-20%-ot kitevő friss tejekre, hanem az olcsóbban kínált tartós tejekre is vonatkozik. Ez utóbbiak egyébként igen kapósak, mert nemcsak olcsók – a külföldi gyártók és kereskedők hozzák be akciós áron –, hanem mert praktikusak is. Az UHT hónapokig eláll hűtés nélkül, így egyszerre akár egy kartonnyit is érdemes beszerezni. Igaz, hogy van némi „furcsa” ízük, ami a pillanatokig tartó, de igen magas hőmérsékletű kezelésnek tudható be – ez a friss tejeknél csak a szokásos pasztörizáláshoz szükséges 71–75 fokon történik.

A várható adócsökkentés egyben a tehenészetek évtizedes kérését, a tüntetéseken megfogalmazott követelését is teljesíti. Így lehet megszüntetni a tejpiacon a mai napig jellemző áfacsalást, ami a hazai termelők és feldolgozók kárára történt. A csempészett és „áfacsalt” tejkészlettel akcióztak az áruházláncok, letörve az árakat. De térjünk vissza a piaci hírekhez: állítólag a klímaváltozás miatt nincs elég tejzsiradék, ami drágítja e termékkört. Spanyol szakértők szerint mostanában kevesebb és kisebb zsírtartalmú tejet adnak a tehenek. Nos, a nyári időszakban mindig hígabb a tej: bár sok a zöldtakarmány, ami növeli a tej mennyiségét, ám közben csökken a zsírtartalma. Ez a biológiai folyamat a felkészült tehenészetekben takarmányozással többségében javítható. A tejtermelés jelenlegi furcsaságát inkább a szinte egész Európában tapasztalható meleg április, május és június, illetve az Európai Unió egy részét sújtó aszály magyarázza. Ezek miatt a szokásosnál gyengébbek a legelők, illetve a már említett zöldtakarmány mennyisége is kisebb. Nem mellesleg a tehén a kánikulában sokkalta több energiát fordít a teste hűtésére. Ugyanis a tejtermelés óriási hőtermeléssel járhat, a kánikulában csúcsteljesítményre kényszerített jószág hőgutát kaphat, s elpusztulhat. Vagyis a hozzáértő tehenész a nagy melegben nem engedi meg teheneinek a csúcstermelést, gondol a jövőre: inkább legyen ekkor némileg kevesebb tej, de az értékes, kiemelkedő tejtermelésre képes állományok vészeljék át a forróságot.

Az elmúlt egy évben csaknem 3%-kal nőtt a tejfelvásárlás az EUban, míg Magyarországon stagnálás mutatkozott. A nyers tej hazai felvásárlási ára 2017 eleje óta stabilan literenként 95 forint körül alakult, ez évben az exportra vitt nyerstejért viszont már 100 forint fölött is fizettek a vevők. Az utóbbi hetekben az európai piacokon tapasztalt áremelkedés és a forint gyengülése miatt nő a nyomás a hazai feldolgozókon, hogy emeljék az átvételi árat. Ez, továbbá a villamos energia, a gáz és az üzemanyagok drágulása indokolttá teszi, hogy a feldolgozóipar is növelje az átadói árat. Tehát most drágul, januártól viszont olcsóbb lehet a tej a boltokban. S mivel a korábbi áfacsökkentések alkalmával a kiskereskedelmi láncok korrekt magatartást tanúsítottak, az árcsökkenést teljes egészében továbbadták a vásárlóknak, ez vélhetően jövő januártól sem lesz másként. Az viszont már más kérdés, hogy a sertésnél, a halnál, a baromfinál a fogyasztói árak olyanok, mint az áfacsökkentés előtt: e termékekből időközben viszonylagos hiány alakult ki, ami időközönként felveri az árakat.