Szúnyogon túli baj

Magyarországon 98 százalékban a kémiai szúnyogirtás dívik, tudtuk meg Zeberer Helga soproni lakostól, aki a kémiai szúnyogirtás ellen tiltakozók élére állt. Jó oka van erre, hiszen többgyermekes édesanyaként igyekszik vegyszermentes élelmiszerekkel ellátni a családját, ám mindez mit sem ér, ha időközönként a környezetében delta metrin nevezetű idegmérget szórnak a levegőbe szúnyoggyérítés címszóval.

A méreg amúgy valóban hatásos lehet a szúnyogok ellen, de minden egyes vérszívóval egyben kétszáz egyéb rovart is elpusztít – egyebek között a beporzókat. De vízbe jutva pusztító hatással van a halakra, kétéltűekre és hüllőkre is. A rovarok pedig már melegvérű állatok táplálékául szolgálnak, tehát hiányuk esetén például a madarak, sünök egyedszáma is csökken. És hosszú távon, a szervezetben raktározódva mérgező hatással lehet a gyerekekre is, nem véletlenül nem szabad játszóterek fölött kiszórni a mérget – ám a tapasztalatok szerint ezt nem minden esetben tartják be. A deltametrin ráadásul akkor hatásos, ha kiszórása után egy óráig a levegőben lebeg, ez pedig kísérőanyagként használt kőolajszármazékkal lehetséges, aminek a rákkeltő hatása közismert.

Mindez nem azt jelenti, hogy valójában semmit sem szabadna tennünk a vérszívók ellen. Létezik ugyanis biológiai szúnyoggyérítés is, egy bizonyos talajlakó baktérium kijuttatásával kiváló eredményeket lehet elérni. Ráadásul ezek kizárólag a szúnyogok lárváit pusztítják el, tudtuk meg Kovács-Hajdú Katalin biológustól. Igaz, ez a gyérítési forma költségesebb, ugyanis fel kell deríteni a szúnyogbölcsőket, de megéri, hiszen nem borítja fel a természet egyensúlyát és az emberre is veszélytelen.