GMO vagy mégsem?

Megkönnyebbült a hazai döntéshozók és gazdaszervezetek többsége, mikor a Bíróság kimondta ítéletét, így Magyarországnak nem kell külön köröket futnia a mutagenezissel előállított szervezetek termesztésének tilalmát illetően, miként azt kénytelen volt megtenni a GMO-s szervezetek esetében.

A Bíróság döntésében arra hivatkozott, hogy az uniós GMOirányelvet sértené, ha engedélyezné a mutagenezis alkalmazását. Szerinte az így létrehozott szervezetek is a GMO-k körébe tartoznak, ezért vonatkoznak rájuk az eddigi szabályok, melyek lényegében lehetővé teszik, hogy az EU területén az unió és a tagországok korlátozzák ezek köztermesztésbe vonását

A precíziós nemesítés sem mentesül tehát a GMO-kra vonatkozó uniós szabályozás alól, ezt az elővigyázatosság elvével, a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésével indokolták. Korábban a francia szabályozás adott felmentést a mutagenezis útján nyert szervezetek esetére – ezt megtámadva kérték egyes szervezetek a Bíróság döntését.

A végzés ellen számos kutató, nemesítő, tudós és gazdálkodó szervezet felemelte a hangját, mondván, ez megint csak Európa lemaradását fogja erősíteni. A világban már több százmillió hektáron és sok kontinensen alkalmaznak GMO-kat, olcsón, nagy tömegben állítanak elő termékeket, ami versenyelőnyt jelent. Ráadásul e termékek egy részét nem is lehet kitiltani az öreg kontinensről. Erre csak egy példa: a magyar sertések és baromfik döntő része génmódosított szójadarát eszik. Egyre többen vélték úgy, hogy a fajon belüli génszerkesztés nem jelenthet akkora veszélyt, így akár kitörési pont is lehet a konzervatívabb, óvatosabb szemléletű, a GMO-t elvető országok számára. Nagy István magyar agrárminiszter is említette, hogy támogatásra érdemes növénynemesítésről beszélhetünk.

Hogy mi lesz az ügy vége, még nem tudhatjuk, ugyanis a Bíróság azt is megállapította, hogy nem kell alkalmazni a GMO-irányelvet az olyan technikák során nyert szervezetekre, melyek biztonságossága régóta bebizonyosodott. A tagállamoknak lehetőségük van, hogy maguk döntsenek ennek megítélésében.

A Magyar Természetvédők Szövetsége méltatta az uniós döntést, amely – a magyar Alaptörvényben rögzített tiltással párhuzamosan – még inkább védi a hazai fogyasztót és a környezetet. Az agrárkamara és a más gazdaszervezetek – egyetértve az óvatosság elvével – a bírósági döntés megengedő részletét emelték ki. Ebből eredően szükségesnek látják tudományos kutatások során mihamarabb kideríteni, mely fajon belüli beavatkozásnak nincs veszélye. E kutatások elmaradása, elodázása azzal járhat, hogy az európai, így a hazai mezőgazdaságot is elszigetelnénk ezen innovatív fejlesztések előnyeitől, szemben a világ többi részével. Ez már csak azért is fontos nekünk, mert Magyarország jelenleg a világ 6. legnagyobb vetőmagexportőre, így elemi érdekünk e piaci pozíciónkat megőrizni, tovább erősíteni.