Közpénz fegyverre

AZ ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE (NATO) számos sorsdöntő pillanatot megért 1949-es alapítása óta, melyek időről időre fontos alapot szolgáltattak ahhoz, hogy összehívják a tagállamokat a partnerség megerősítésére és a kritikus kérdések megoldására. A tagországok állam- és kormányfői július közepén Brüsszelben találkoztak újból. Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó vitapont a védelmi költségek emelése. Összeállításunkban többek közt annak jártunk utána, mennyit is költ a NATO – benne Magyarország – és a világ fegyverekre attól függetlenül, hogy a cél a béke megtartása vagy a háború.

Ország-világMarkos Mária2018. 08. 12. vasárnap2018. 08. 12.

Kép: Portuguese Fuzileiros secure an area after disembarking from an amphibious transport during an exercise as part of the NATO's Trident Juncture 2015 in Troia, 100 kms south of Lisbon on November 5, 2015. AFP PHOTO/ FRANCISCO LEONG / AFP PHOTO / FRANCISCO LEONG, Fotó: FRANCISCO LEONG

-
Portuguese Fuzileiros secure an area after disembarking from an amphibious transport during an exercise as part of the NATO's Trident Juncture 2015 in Troia, 100 kms south of Lisbon on November 5, 2015. AFP PHOTO/ FRANCISCO LEONG / AFP PHOTO / FRANCISCO LEONG
Fotó: FRANCISCO LEONG

A NATO parancsnokságának brüsszeli épülete előtt két emlékmű áll: egy darab a berlini falból és egy megcsavarodott tartóelem a New York-i ikertornyok roncsaiból. Ezek az emlékművek erős szimbólumai mindannak, amit a NATO képvisel: a megingathatatlan elkötelezettség a kollektív védelem iránt, szolidaritás és az elköteleződés a terrorizmus elleni küzdelemben, és szétszakíthatatlan kötelék Európa és Észak-Amerika, a két szövetséges kontinens között. A hangzatos ideák ellenére a székházban járatosak körében jó ideje kering egy gunyoros mondás a NATO rövidítésével kapcsolatosan: Not Action, Talk Only. Azaz: semmi akció, csak duma. Pedig egy valóban XXI. századi szövetségi rendszer részének lenni a gyors akciókról szól: a döntéshozatal, a kivitelezés és katonai erősítés gyorsaságáról. Ami egy agilisabb, innovatívabb, hatékonyabb NATO-t feltételez. A hatékonysághoz azonban pénz kell, sok és még több pénz, amit a tagállamok hozzájárulásából kellene fedezni – hangoztatta nemcsak a mostani brüssszeli csúcson, hanem már választási kampánya óta Donald Trump amerikai elnök.

Az idei csúcstalálkozón egyebek közt az okozta a legnagyobb feszültséget, vajon mennyire felelnek meg a tagállamok a hazai katonai kiadási céloknak, azaz elköltik-e védelmi célokra a nemzeti össztermékük (GDP) erre a célra kötelezően előírt, közösen meghatározott két százalékát. Ki mennyit költ fegyverkezésre? Vajon tényleg egy újabb, hidegháborút idéző hadi verseny zajlik a világban, a NATO-hoz tartozó és a szervezeten kívüli országok között? Magyarországra nézve milyen kiadásokat rejt e közös célkitűzés? Következzen néhány tény a NATO-tagállamok védelmi kiadásairól – globális kontextusba helyezve.

DŐL A PÉNZ

Az adatok azt mutatják, hogy a globális katonai kiadások – becslések szerint – 2017-ben elérték az 1,74 trillió dollárt, ami az eddigi legmagasabb szám a hidegháború vége óta. A növekedés 13 egymást követő évében – 1999 és 2011 között –, majd a 2012–2016 közti, viszonylag változatlan időszak után a globális hadászati kiadások 2016-hoz képest alig emelkedtek 2017-ben, mindössze 1,1 százalékkal. Ez olvasható a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) idén májusi riportjában. A teljes hadi költés a globális GDP 2,2 százalékát teszi ki.

MÉLYEN A KASSZÁBAN

Az öt legnagyobb hadászati kiadással rendelkező ország 2017- ben az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Szaúd-Arábia, Oroszország, India – együttesen a világ hadászati célú kiadásainak hatvan százalékát ezek az államok költötték el. Az Egyesült Államok hadi kiadása változatlanul 610 milliárd dollár maradt 2017-ben. Kína ugyanakkor 5,6 százalékkal, Szaúd-Arábia pedig 9,2 százalékkal növelte, míg Oroszország 20 százalékkal csökkentette ilyen jellegű költéseit.

EGYRE TÖBBET

A NATO katonai kiadása a globális kiadások tekintetében csupán elenyésző többletet mutat. A NATO-tagok teljes védelmi kiadása 900 milliárd dollár volt 2017-ben, ami a globális katonai kiadások 52 százalékát tette ki. A NATO európai tagországaiban és Kanadában a kiadások csupán az elmúlt három évben emelkedtek. A 2014-ben a walesi csúcson elfogadott Védelmi Beruházási Terv óta e két szövetséges katonai kiadása hozzávetőlegesen öt százalékkal nőtt. Mindössze öt tagország teljesítése éri el – vagy haladja meg, mert ilyen is előfordul – a walesi csúcstalálkozón meghatározott szövetségesi költségvetési célokat. A 29 szövetséges közül csupán az USA, Görögország, az Egyesült Királyság, Észtország és Lengyelország költi el hadászatra nemzeti terméke minimum két százalékát.

GYŰJTENEK AZ OROSZOK IS

A védelmi kiadások ugyan jelentősen csökkentek Oroszországban, Moszkva azonban még így is erőn felül költ. Tavaly 66,3 milliárd dollárért fegyverkeztek, ami 20 százalékos esést jelent 2016-hoz képest, ez az első csökkenés 1998 óta. Habár a katonai korszerűsítés továbbra is első számú kérdés Oroszországban, a katonai költségvetést az ország gazdasági problémái korlátok közé szorítják.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek