Összetartozó életek

Évek óta kisül a Magyarok Kenyere, és a kezdeményezéshez csatlakozva most először elkészült a magyarság összefogását, együvé tartozását jelképező aratókoszorú is. A szépségükön kívül milyen jelentést hordoznak a búzából, szalmából készült tárgyak? Miért adja a fejét egy városi ember szalmafonásra? – erről is faggattuk az ötletgazdát, Tüskés Tündét, a zengővárkonyi Szalma-Kincs-Tár alapítóját és vezetőjét.

– A búzakoszorú őseink számára több volt, mint pusztán dísz, kultikus tárgy is egyben. Ezzel adtak hálát a jól sikerült aratásért, s bizakodtak, hogy a következő évben is jó termésnek örvendhetnek. Úgy hitték: a verejtékes munkát az ember végezte, de a jó időért és a termésért köszönettel tartoznak a feljebbvalónak. A koszorúforma az élet körforgásába vetett hitet is kifejezte. A régi parasztember számára a búza az életet jelentette, a búzaszemen Jézus képmását látták. Amikor elkezdték a vetést, kalapot emeltek, s már a zöldülő búzára áldást kértek. Magam is találkoztam olyan asszonnyal, aki emlékezett rá, hogy a Biblia lapjai közt őrizgették a megszentelt búzaszálat – meséli Tüskés Tünde, aki maga 30 éve fon szalmát. Megtudjuk tőle: az aratókoszorút a gazda a mestergerendára helyezte, és a következő évi vetéskor az elvetett magba belekeverték ezeket a régi szemeket is. Az aratáshoz kapcsolódó népszokásaink az ősi „termékenységvarázsló” hagyományokat is őrzik.

„Jaj, gyerekkorunkban mi is csináltunk ilyet, de a mozdulatok már nincsenek a kezemben” – sokan csodálkoznak rá a zengővárkonyi Szalma-Kincs-Tár kiállított darabjaira. A hagyományokat nehéz életre kelteni, de nem reménytelen – így gondolja Tüskés Tünde. A szalmafonást újra lehet tanítani a gyerekeknek, felnőtteknek, bárkinek, aki kedvet érez hozzá.

– Megérkezett a rengeteg kéve az ország 19 megyéjéből, Erdélyből és a Kárpátaljáról, először is rácsodálkoztunk, hogy milyen sokféle búzát kaptunk. Rengetegnek tűnt a mennyiség is, de végül csupán egyetlen maroknyi maradt, miután három napon át éjt nappallá téve fontunk – idézi fel az ünnepi aratókoszorú születésének körülményeit az ötletgazda. Tüskés Tünde önkéntes csapata fáradhatatlanul dolgozott a 100 éves, döngölt falú sülysápi parasztházukban, mire elkészült a korona alakú, egy méter átmérőjű nagy és a benne függő kisebb koszorú. Külön szállítóeszközt kellett készíttetni a becses tárgy mozgatásához, hogy célba érjen Budapesten. Több ezer kalászt, rengeteg magot fontak bele, hogy ezzel is kifejezhessék a magyarok összetartozását. Remélik, e különleges jelképnek szánt aratókoszorú nem csupán az idén, de hosszú éveken át lesz dísze a Szent István-napi misének és körmenetnek a fővárosi bazilikában.