Partnerséget igényelnek

Ennek pedig akár sztrájk is lehet a következménye, vagy jobb esetben munkalassítás. A szakszervezeti vezető azonban reméli, hogy erre nem lesz szükség, és a kormányzat belátja, hiba volt kihagyni a munkavállalók képviseletét a jogalkotási előkészületekből. Ha ez nem történik meg, már korábban jelezni tudták volna, hogy az öngondoskodásra ösztönző önkéntes nyugdíjpénztárak adókedvezményeinek visszaszorítása vagy például az olyan munkáltatói támogatás ellehetetlenítése, amely a tanulmányi időszak alatt felvett hitelek visszafizetését könnyíti meg a munkavállaló számára, nem jó döntés. A  leglátványosabb kedvezménymegvonás azonban minden bizonnyal a cafeteria-rendszer kivégzése, amelynek csupán a nyomai maradtak meg az új szabályozást követően.

Mivel tehát sajnálatos módon a döntés-előkészítésből a munkavállalókat kifelejtették, csupán utómunkálatokra maradt lehetősége az EVDSZ-nek is. Ezzel viszont lehetőségei szerint mindenképpen élni fog. A felsőbb szakszervezeti csoportosulásoknak javasolni fogják a konföderációs összefogás és fellépés kimunkálását: vegyék fel a kapcsolatot az országgyűlési képviselőkkel, pártokkal, és tudakolják meg álláspontjukat, ahogy ezt az EVDSZ jelenleg teszi. Ezzel párhuzamosan a szakszervezeti tagság véleményét is kikérik, hogy tisztában legyenek azzal, meddig kívánnak elmenni az érdekeik érvényesítése érdekében. Ha egyértelművé válik, hogy a döntéshozók továbbra sem tekintik a szakszervezeteket partnernek, a munkavállalók pedig ennek megváltoztatása érdekében akár a leállás fegyverével is élni kívánnak, a szakszervezetek kötelessége ezek megszervezése és irányítása, tudtuk meg Téglás Józseftől.