Sportnapló

Versenyzőink 10 arany-, 4 ezüstés 5 bronzérmet nyertek, s ezzel az országok pontversenyének élén végeztek. Kapás Boglárka négy aranyat hozott haza egyéni és váltószámaiban, de Hosszú Katinka is három legfényesebb medállal járult hozzá a közös sikerhez. A mostani, félidejéhez érkezett glasgow-i kontinensviadalon is természetesen magasra került a szurkolók mércéje. A szakemberek valamivel óvatosabbak, összességében tíz érmet várnak – köztük persze aranyakat is. Bár lapzártánkkor a versenyek még javában tartanak, úgy tűnik, ezúttal nem sikerül megismételni a londoni diadalt, de azért néhány ifjú tehetség felbukkanásának, váratlan éremnek örülhetünk. Nagyszerű érzés, hogy 200 méter pillangón négy magyar – Milák Kristóf, Kenderesi Tamás, Biczó Bence, Cseh László – egymás ellen harcolt a továbbjutást jelentő két helyért, hogy aztán Milák Európa-bajnokként, Kenderesi pedig ezüstérmesként álljon fel a dobogóra. Szép siker a 800 méteres gyorsúszásban Késely Ajna második helye, aki tinédzserként a tokiói olimpián is éremért úszhat majd – mondjuk, az amerikai Ledecky ellen…

A nők „pillangókisasszonyként” majdnem ugyanúgy uralták a legnehezebbnek tartott számot, mint a férfiak. A 200-as döntőbe ketten is bejutottak: ott aztán Kapás Boglárka, aki a hosszabb távok után szeretett bele a pillangózásba, aranyérmet nyert, míg Szilágyi Liliána az 5. helyen zárt. Némi csalódást jelent Verrasztó Zoltán búcsúja a 200 méter vegyestől, ám megígérte, hogy a zárónapra időzített 400 méteren mindenkit kárpótol. Amúgy az Eb első fele számunkra különös szenzációval nem szolgált, Milák Kristófnak, az Érdi Úszó Sport Kft. ifjú tehetségének újbóli felfedezése jóleső érzés, Kapás Boglárka műfajváltása sem lett negatív szenzáció (a véget nem érő távokat egyszer csak meg lehet unni). Hozzáállását ismerve, pillangózóként ugyanúgy sikeres lesz, mint a sok száz métereken. A magyar csapat nem kezdett rosszul, s bár eddig még csak két aranynál tartunk, reménykedve várjuk Hosszú Katinka színre lépését – pontosabban vízbe csobbanását –, bízva abban, hogy a magánéletbeli megpróbáltatások nem mennek az eredményei rovására.

Nem tudom, eddig sokan ismerték-e a sprinter Németh Nándor nevét? Számomra kellemes meglepetés a 100-as döntőben elért 6. helye és 48.55 másodperces ideje. Talán ebben a számban gyorsultak a legtöbbet az úszók: én még emlékszem Dobay Gyulára, aki annak idején az 55 másodpercet ostromolta. De ez az időeredmény Amerikának is nehezen leküzdhető akadályt állított. Most egyetlen női számot nem nyernének meg az akkori férfisztárok. Azért reméljük, hogy a skótok Glasgow-ban nem bánnak szűkmarkúan a magyar érmekkel…