Egekbe ugró részletek

Azt, hogy valaki felvesz 3 millió forint értékű hitelt, visszafizet 5 milliót, és még ugyanannyival tartozik, ráadásul e tartozástól akkor sem menekülhet meg, ha lemond a jelzáloggal terhelt ingatlanáról, álmukban sem gondolták volna azok, akik 2002 és 2008 között euróban, svájci frankban vagy japán jenben elszámolva vettek föl alacsony kamatú hitelt. Igaz, aláírtak valamilyen homályos megfogalmazású feltételt, hogy viselik a forint és a külföldi valuta „árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot”, de arról érdemben senki nem tájékoztatta őket, hogy emiatt a törlesztőrészlet akár a többszörösére is emelkedhet. Még mindig 100 ezernél több magyar család vergődik az adósságcsapdában emiatt. Miután különböző törvénymódosító intézkedésekkel a jobb módú, erősebb érdekképviselettel rendelkező rétegeket kimentette a kormány, a Kúria 2014-es jogegységi határozatával, illetve az akkori, a hitelfelvételnél sokkal rosszabb árfolyamon történő forintosítással a megmaradókat gyakorlatilag a sorsukra hagyta. Időközben a környező országokban – Szlovákiában, Romániában, Horvátországban, Szlovéniában – jelentős részben az Európai Bíróság határozatainak hatására bíróságok vizsgálhatják, hogy tisztességes feltételekkel adták-e a bankok a hitelt, és érdemben tájékoztattak-e a kockázatokról. Az Európai Bíróság szeptember 20-án egy magyar perben is hasonló döntést hozott. Ez nálunk is áttörést hozhat a kérdés jogi megítélésében. Pénzügyi szakemberek szerint ma nagyon sok, nem fix kamatozású forinthitelt adnak ki a bankok anélkül, hogy pontosan figyelmeztetnének: megugró infláció esetén a törlesztőrészletek is az egekbe szökhetnek.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE