Egy marék emlék

Szíriai származású barátunk 1967 óta él Magyarországon, mérnök-tanári diplomájával Kecskemét-Hetényegyházán telepedett le. Csodálatos kertjében sokan megfordultak már, legnagyobb íróink „taposták” nála a füvet. Annak idején még Algériába is elment dolgozni, hogy az ott megkeresett pénzből műteremlakást építsen – s ez a vágya is megvalósult. Bámulatos mindaz, amit az évek során megteremtett.

Iskander nemcsak stúdiójában mozog otthonosan, hanem ismeri a magyar vidéket is. Akkor kezdte járni az országot, amikor még nagy becsben volt a szociofotózás, a bácskai tanyavilágban a nagybaracskai alkotótábor oszlopos tagjaként szívszorító életképeket rögzített az utókornak. Azóta is fontosnak tartja ezt a fajta krónikaírást, csakhogy manapság az elnéptelenedett tanyák szolgálnak képei tárgyául. Sokszor szerencse is kell a jó témákhoz. Iskander tárlatának tematikus anyagait nézegetve kijelenthető, hogy neki bizony kedvezett a sors. Ott lehetett például 1979- ben Lakiteleken, a fiatal írók találkozóján, ahol fényképezhette Illyés Gyulát, a magyar irodalom mítoszi alakját, akinek kockás, agyonmosott ingje, kissé megkopott gallérja őszinte egyszerűségről árulkodik. Aztán később számos híres alkotót kapott lencsevégre, köztük Esterházy Pétert, Faludy Györgyöt, Juhász Ferencet, Popper Pétert, Vásáry Tamást, Kerényi Józsefet. Most ők is „eljöttek”, portréfotóikkal vannak jelen a kiállításon. Egy másik teremben a keleti kultúra jelenik meg, és önálló egységet képez az anyaságot bemutató sorozat is. Bahget Iskander fotóművészi útjának összegzését, ha úgy tetszik, hitvallását legjobban egy három képből álló sorozat fejezi ki. Tanyabejárásának rögzített pillanataiból hajdanán Egy marék világ címmel rendezett kiállítást. Ennek plakátjára is rákerült a jövőt jelképező gyermek, kezében virágcsokorral, mögötte a pusztuló tanyával. Iskander ezt a képet huszonöt évvel később hasonló kompozícióban újrafotózta. Harmadjára pedig már az asszonnyá érett nő két gyerekével áll az objektív előtt. Nem titok: a modell a fotóművész lánya. Büszke lehet rá az édesapja, hogy éppen ebből az ötletéből született meg az egyik legemblematikusabb alkotása.