Iskolai tízparancsolat

Pár évvel később a tanítónő elvált a férjétől, viszonyt kezdett egy nős tanárral az iskolából. Ráadásul a feleség is ott dolgozott, ami nyilván okozott némi feszültséget a tanáriban. Erre az iskola rendkívüli felmondással megvált a tanítónőtől azzal, hogy megszegte a tízparancsolatot, és a jelenléte megrontotta az iskolai légkört. A munkáltató ezenkívül bizalomvesztésre is hivatkozott.

A döntést a tanítónő megtámadta a bíróságon azzal, hogy a magánéletére hivatkozás jogos érdekeit sérti. Valótlan indok, hogy a jelenléte az iskolában lehetetlenné vált volna, vagy hogy az iskola jó hírnevét sértené. A munkaviszony megszüntetését tudomásul veszi, a felmondás jogellenességének megállapítását nem kéri, csak az indokainak a megváltoztatását. Szerinte az, hogy a munkavállaló kivel létesít élettársi kapcsolatot, s hogy az élettárs kivel szakítja meg a házastársi életközösséget, nem tekinthető a munkaviszonnyal összefüggő magatartásnak. A per tétje így az lett, hogy a 20 év munkaviszony után járó végkielégítést megkapja-e a tanítónő.

Az iskola azzal érvelt, hogy a munkaszerződésben is szerepelt, munkaköri kötelesség erkölcsös életet élni, ilyen módon a tanítónő magánélete összefügg a munkaviszonnyal.

A tanítónő első és másodfokon is megnyerte a pert azzal, hogy amíg nem hit- és erkölcstant oktat, és az óráit jól megtartja, addig a magánélete nem érinti a munkaköri kötelességeit. A Kúria viszont az iskolának adott igazat, méghozzá egy pertechnikai jellegű baki alapján. Mivel a tanítónő nem kérte, hogy állapítsák meg a felmondás jogellenességét, ezért a Kúria szerint a bíróságok nem vizsgálhatták, hogy mennyire valósak az iskola indokai. A Kúria szerint csak formailag vizsgálhatták, hogy vannak-e indokok, miután ez a rendkívüli felmondás feltétele, és volt elég indok, ami akár úgy is lehetett. De hogy tényleg úgy volt-e – valóban ellehetetlenítette-e a tanári közösség munkáját az eset, rosszabbul tanultak-e a gyerekek németül a nős kollégájával viszonyt kezdett tanítónőtől – azt csak a felmondás jogellenességének megtámadása esetén lehetett volna vizsgálni. Ezért a tanítónő végkielégítés iránti kérelmét a Kúria elutasította.