Keskeny út visz fel a mennybe

-Megilletődve jöttem el. Ötvenéves papi hivatásom jubileumára kaptam cigány híveimtől ezt a Szent Ceferinót ábrázoló miseruhát. A cigány származású Ceferinót a spanyol polgárháború idején végezték ki a vallásossága miatt. A ruha hátulján a cigány Szűzanya képe látható. Jól nézzétek meg – mondta dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye püspöke, miközben hátat fordított a híveknek, hogy jól láthassák a képet. Taps és nevetés, majd a püspök így folytatta: – Ha visszagondolok 52 éves papi szolgálatomra, nem véletlen, hogy mindig olyan közösségben szolgálhattam, ahol együtt lehettem a barátaimmal. Az Úristen efelé terelt, hogy püspöki szolgálatomban is fontos legyen: a mi kis hazánkban cigány és gádzsó testvérként egymásra találjanak

A turai cigánytelep szélén lévő keresztnél vagyunk, amit húsz évvel ezelőtt szentelt föl Lukács András plébános a turai búcsú hetében. Abban az időben még nem volt ilyen az országban, hogy cigányok keresztet állítsanak Isten áldását kérve.

Baranyi Miklósné Edit Turán született, de nem itt, a telepen. Ide jött férjhez, és egyre csak azon törte a fejét, ha a település minden kivezető útján áll egy kereszt, itt miért nem?! Elmesélte a környékbeli asszonyoknak, hogy állíttathatnának egyet, ők meg azt mondták: ha ez a szívügyed, Edit, hát csináljuk meg! A gondolatot tett követte, a telep összes házába bekopogtattak, és üres kézzel sehonnan sem távoztak, még a legszegényebbek is hozzájárultak a költségekhez. – Háromszázezer forint gyűlt össze, a maradék 228 ezret a négy fiam adta össze – emlékszik a húsz évvel ezelőtti napokra Baranyi Miklósné. – Társadalmi munkában készült el, a férfiak esténként betonoztak, kerítést építettek, hogy a kereszt méltó helyen legyen. A feliratot, a bibliai idézetet egy éppen a nyolcadik osztályt elvégző ministráns cigány fiú választotta. Az akkori szentelésre több mint ezren jöttek el, cigányok és nem cigányok vegyesen. Egyre többen járunk templomba, a hit erőt ad és összefog – mondja az idős asszony.

A kereszt azóta is friss virágokkal van tele, a telepi asszonyok gondozzák. A nem cigány asszonyok egy csoportja minden hónap 18-án ennél a keresztnél imádkozik. Most azért gyűlt össze a falu népe, hogy szentmise keretében ismét a Jóisten áldását kérje a turaiakra. Újabb alkalom, hogy közösen ünnepeljenek. A város mintegy 8 ezer lakosának egyötöde cigány. – Az a fontos, hogy mi köti össze a cigány és a nem cigány népességet, nem az, ami elválasztja őket egymástól – állítja Szendrei Ferenc, Tura polgármestere. – A sport, a művészet és ez a kereszt is fontos kapocs. Akik ma itt vannak, azoknak a fele a település más részeiről jött, nem itt él. Ezzel a kereszttel sokakból a legnagyobb tiszteletet váltották ki a telepen élők.

A hangulat felemelő, eljött a misére Balázs József mezőszemerei plébános, az Egri Főegyházmegye cigány lelkésze, s a kórusa is elkísérte. „Keskeny út visz fel a mennybe” – énekli az idősebb nőkből és férfiakból álló kórus. Sokan meghatódnak, a könnyeikkel küszködnek, nemegyszer Beer Miklósnak is elérzékenyül a hangja.

– Mi keményen dolgozunk, a férfiak több munkát is vállalnak. A  nők Jászfényszarura, Gödöllőre járnak a gyárakba, itt alig van munkanélküli. Nézze meg a házainkat, rendezett utcákat talál – mondja egy középkorú nő, aki a város túlsó részéről költözött ide, egy telepi cigány férfihoz ment feleségül.

– A legnagyobb bűn, amit ember elkövethet, ha azt mondja: velük nem lehet. Ezzel kizár másokat, pedig egymást kell segíteni az Úristen felé vezető úton. Isten nem személyválogató! Mindkét oldalon felelősek vagyunk egymásért – hangsúlyozza a püspök. És ígéri a híveknek: ha még él, a 25. évfordulóra is szívesen eljön, hogy ismét megáldja a keresztet és a turaiakat. Ezzel erősítve a közös hitet és a szeretetet.

FOTÓK: SERES CSILLA