Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Már a nyáron téma volt az állami közszféra további leépítésének kérdése, és azok a jóslatok bizonyultak igaznak, amelyek újabb elbocsátásokkal számoltak. Nem is kicsivel.
Kép: Budapest, 2017. október 24. Külföldről érkezett küldeményeket szortíroznak a Magyar Posta Zrt. Nemzetközi Posta Kicserélő Központjában Budapesten 2017. október 24-én. A Magyar Posta, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkészült a karácsony előtti nagyobb csomagforgalomra és vámügyintézésre, az online vásárlók figyelmét pedig felhívják a földrajzi elhelyezkedéstől függő, eltérő szállítási időkre és vámszabályokra. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd, Fotó: Koszticsák Szilárd
Július elején Varga Mihály pénzügyminiszter a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülésén tartott sajtótájékoztatón maga is elismerte, hogy a visegrádi országok viszonylatában Magyarországon a legnagyobb az állami bürokrácia mértéke, éppen ezért a kormány létszámstopot rendelt el. A leépítés ténye akkor még homályban maradt azzal a kihallással, hogy a közszolgáltatás területén – a színvonal megtartása mellett – minden bizonnyal elbocsátások várhatók. A Népszava most úgy értesült, hogy ennek mértéke nagyobb lehet a korábban érzékeltetett 15-20 százalékos leépítéseknél, több helyen akár minden második embert érinthet. Az indok: sok helyen a technológiai fejlődés ezt teszi indokolttá, másrészt ezzel enyhíthető volna a magyarországi munkaerőhiány.
Azt nem tudni, hogy akiktől most megválnak, azok éppen ott találnak munkát, ahol kínálat lenne (például betanított munkaerő, építőipari szakmunkás, bolti eladó,) de a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első negyedévében mintegy 80 ezer betöltetlen állás volt Magyarországon. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint ugyanakkor a versenyszféra fel tudna szippantani akár 200 ezer embert is, vagyis 100 ezer fő könnyedén elbocsátható a közszférából. A kirúgandók közül azonban sokan arra kényszerülnének, hogy átképezzék magukat, ami azt jelenti, hogy az érintett családok – minimum az átképzés idejére – igen nehéz anyagi helyzetbe kerülnének.
A hazai munkaerőpiac kilátásait nehezíti az is, hogy a Publicus Intézet augusztusi felmérése szerint 1,2 magyar ember nem tartja elképzelhetetlennek, hogy külföldön vállal munkát – többek között a hazai alacsony fizetés és a jövőtlenség miatt.
FOTÓ: KOSZTICSÁK SZILÁRD, MTI
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu