Szegények tüzelője

A tűzifa nem tűnt el, de nagyon megdrágult. Kiskundorozsmán, a Miksi Tüzépnél egy kaloda száraz, kályhakész bükk-tölgy vegyes tűzifát 46 ezer forintért kínálnak. Körülbelül 10 mázsa lehet, egy mázsa tehát 4600 forint. Horvátországból szállítják hozzájuk a fát, magas a szállítási költség. Akácfához hosszú ideje nem jutnak hozzá, azt tehát nem is árulnak.

Bükkből és tölgyből hiány nincs, kapható folyamatosan, csak legyen, aki meg bírja fizetni. A Miksi Tüzép alkalmazottja azt mondja, sokan keveset tudnak egyszerre megvásárolni belőle. Nem ritka, hogy az autójuk csomagtartójában visznek el valamennyit – aztán, ha pénzhez jutnak, jönnek újra.

– A fiatalabbakból eltűnt a felelős gondolkodás – állapítja meg Sódarné Varga Gyöngyi, a Békés megyei Magyarbánhegyes polgármestere. – Az idősebbek még tudnak előre gondolkodni, félreteszik a rávalót, és megveszik nyáron a tüzelőt. Az ifjabbak azonban annyit költenek, amennyit megkeresnek. Nyáron kiürült a közmunka, szinte magamra hagytak a közös földön megtermelt áruval, mert a jog lehetővé tette, hogy igazolt szabadság címén a közmunkások elmenjenek napszámra, ha hívják őket. De nem látom, hogy az ott megkeresett pénzből bárki is gondolt volna a télre.

Békés megyében az átlagnál súlyosabbnak tűnik a helyzet, mert oda a rendszerváltozás óta olcsón hozták Romániából a tűzifát. Ami persze azért lehetett olyan olcsó, mert a Kárpátokban rablógazdálkodást folytattak a fával, letarolták az erdőket. A hegyes-erdős Ausztriába is rengeteg tűzifát fuvaroztak Romániából. 2015- ben tüntetések voltak a természet rombolása, a hosszú idő alatt létrejött faállomány eltékozlása miatt. Utána kormányrendelettel megszigorították a kitermelést, mostanában pedig a faexport 2-3 évre történő felfüggesztését fontolgatják.

Ennek az első következménye, hogy Romániában is megdrágult a tűzifa. Jelenleg 550-600 új lejbe (38 280 forintba) kerül már az erdészeteknél 10 mázsa fa. Ezt a romániai jövedelmekből nagyon nehéz kigazdálkodni, emiatt politikai pártok, civil szervezetek támogatják a faexport leállítását. A fahiányt növeli, hogy az árura licitálni kell, és a tűzifát fölvásárolják farostnak a lakosság elől a fafeldolgozó üzemek.

Magyarországon is megszigorították a faimport szabályozását és ellenőrzését. A szállítmányokat be kell jelenteni az ekáer-rendszerben – ez megnehezíti a feketekereskedelmet, és jelentősen növeli a kereskedőcégek adminisztrációját. A tuzifaelado.hu fuvarszervező honlap leendő vevőinek a magánimportot javasolja, amelyet segít megszervezni.

Ez sem egyszerű, három különböző cég ad számlát: a fa kitermelője, a nemzetközi fuvarozást végző vállalat és a magyar szállításszervező. Aki szeret számolni és átlátja a bonyolult dolgokat, annak azért megéri: Romániában 19 százalék az áfa az itthoni 27 százalék helyett. A szervező egyben számlázza az összes szolgáltatást – például a kalodázást, hasítást, gépi rakodást –, ezek a szolgáltatások áfamentesek. Így is csak nagy tételben kifizetődő. Egy kamion (240-260 mázsa) tűzifa ugyan két szezonra is elég egy családnak, de milliós tétel. Kevesebbet nem érdemes hozni, többet meg nem tanácsos: arra már azt mondja az adóhatóság, hogy kereskedelmi mennyiség.

2017-ben megközelítette a tűzifával való fűtés ára a gázét. Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke megerősíti: 2018 őszén, bár volna elegendő fa, a magyar erdőgazdaságok a munkaerőhiány miatt nem tudnak eleget kivágni. Az állam 3 milliárd forintot költ idén szociális tűzifára – ezt az állami erdőgazdaságok a Belügyminisztérium utasítására le fogják szállítani. Az 5 ezer főnél népesebb településeken is sok rászoruló él, ezek azonban nem pályázhatnak szociális tűzifára. Az igazi áremelő tényező azonban az, hogy a piaci kínálat kisebb az igénynél.

Magyarbánhegyesen a közmunkások most kezdik kiválogatni az eltüzelhető gallyakat, hogy hazavigyék. Egy másik településen úgy fogalmaztak: az emberek akkor mennek el fát vágni, amikor kialszik a tűz a kályhában. Sok falu körül már szinte az összes fát letarolták az elmúlt teleken.

Hiába drága a fa, még azok a háztartások sem állnak vissza a gázfűtésre, ahol be van vezetve a gáz. Rég kikapcsolták, vagy azért, mert nem fizették a számlát, vagy a család kezdeményezte, mert nem akarták fizetni az alapdíjat. Fával akkor fűtenek, amikor van. Belegondolni is rossz, mekkora országos pazarlás: az 1980-as években szinte mindenhová bevezették a gázt, mert olcsó volt a szovjet import. Mire megvalósult a fejlesztés, megdrágult a gáz, és megcsappant az emberek jövedelme.

Hogy mit tudnak csinálni a szegények? Fűtenek mindennel, ami elég: gumit, műanyagot, ruhát tesznek a tűzre, nem számít, mekkora légszennyezéssel jár. A szabályosabb alternatív fűtési módoknak is megvan a hátulütőjük: az egyik dél-békési településen le kellett állítani a futballmeccset, mert elborította a füst a pályát, amikor a közeli házban szalmabálát raktak a kazánba.

NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE