Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Két szomszédos üdülő tulajdonosairól szól e heti esetünk, akik valószínűleg maguk sem tudják, hogy először min is vesztek össze. A szóváltástól eljutottak a kiabálásig, a kiabálástól a durva sértegetésig. Aztán az egyik szomszéd kamerázni kezdte a másikat, az pedig valamilyen mondvacsinált okkal feljelentette a hatóságoknál.
A dolog végül oda fajult, hogy a kedves szomszédok azon túl, hogy rendszeresen fennhangon mindennek elmondták egymást, összesen száznyolcvan hatósági eljárást indítottak egymás ellen. A száznyolcvanegyedikről lesz most szó.
A felperes szerint az alperes megsértette a magánélethez, a képmáshoz és hangfelvételhez, a becsülethez, az emberi méltósághoz és a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy róla fénykép- és videofelvételt készített, továbbá valótlan és trágár kijelentésekkel illette. Az alperes viszontkeresetében gyakorlatilag ugyanezeket a jogokat kívánta érvényesíteni a szomszédjával szemben, kivéve a kamerázást, mert azt csak ő csinálta. Mindkét szomszéd azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezze a másikat a jogsértő tevékenység abbahagyására, valamint sérelemdíj megfizetésére, a vele szemben megfogalmazott keresetet pedig utasítsa el.
Az elsőfokú bíróság azt mondta, hogy az egymás terhére elkövetett, más-más jellegű, de közel azonos súlyú jogsértések miatt mindkét keresetet elutasítja. Ebben fontos szerepe jutott annak a ténynek, hogy 180 hatósági és bírósági eljárás folyt már le a szomszédháborúban.
A felek természetesen fellebbeztek. Egyikük azzal érvelt, hogy a bíróság jogellenesen vette figyelembe a korábban lezajlott 180 pert és feljelentést, amit ők egymás ellen indítottak. A mostani perben a bíróságnak csak azt az egy kamerázást, illetve azt az egy sértegetést kellett volna elbírálnia, ezért jogellenes a keresetek elutasítása.
A másodfokú bíróság erre azt mondta, hogy a polgári törvénykönyv tiltja a visszaélésszerű joggyakorlást. S ha valaki egyre-másra indítja a pereket a szomszédja ellen, valamint mindenféle hatóságnál feljelenti úgy, hogy nyilvánvaló, nem a kerítés állásával vagy a kémény dőlésszögével van baja, hanem elsősorban azt szeretné, hogy a szomszédjának rossz legyen – az bizony visszaélésszerű joggyakorlás. Ilyen szempontból igenis fontos, hogy korábban hány per zajlott a felek között, mert ettől lesz a keresetindítás visszaélésszerű joggyakorlás – ami tilos. Így a bíróság végül mindkét szomszéd keresetét elutasította.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu